A mező- és erdőgazdasági célú földeken fennálló közös tulajdon megszüntetésének összehasonlító elemzése
„A dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet.” – rögzíti a közös tulajdon fogalmát a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.). Mivel a Ptk. – Kurucz Mihály gondolatait idézve – a személyek autonóm mozgásterét érvényesítő elasztikus jogszabály, ezért a...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Testületi szerző: | |
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola
Szeged
2023
|
| Sorozat: | Szegedi Jogász Doktorandusz Konferenciák
13 Az összehasonlító módszer alkalmazásának irányai a jog- és államtudományokban 13 |
| Kulcsszavak: | Földforgalom, Termőföld, Közös tulajdon, Tulajdonjog |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/82537 |
| Tartalmi kivonat: | „A dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet.” – rögzíti a közös tulajdon fogalmát a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.). Mivel a Ptk. – Kurucz Mihály gondolatait idézve – a személyek autonóm mozgásterét érvényesítő elasztikus jogszabály, ezért a közös tulajdont képező dolog használatának, birtoklásának, illetve a saját tulajdoni hányad feletti rendelkezésnek a szabályain túl, szükségképpen ismeri és szabályozza a közös tulajdon megszüntetésének eshetőségeit is, amelyhez jelentős bírósági joganyag társul. A jogalkotó elvi éllel rögzíti: „A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.” Azonban a tulajdonjog tárgyát képező dolog, illetve a tulajdonközösség sajátos attribútumai nyomán a megszüntetés általános, Ptk.-ban rögzített szabályai nem minden dologra és nem minden esetben alkalmazhatók egységesen. A mező- és erdőgazdasági célú földrészleteken fennálló tulajdonközösségek létrejöttének különös előzményei vannak, ennek okán a megszüntetésükre speciális, a Ptk.- ban rögzített szabályoktól eltérő rendelkezések léptek hatályba a 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) nyomán. A Foktftv.-ben megjelölt megszüntetési módozatok rendszere számos mozzanatában illeszkedik az általános polgári jogi szabályok szerinti, közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó rendelkezésekhez, mindazonáltal a termőföld speciális jószág mivoltából, valamint a tulajdonközösségek sajátos jellegéből fakadóan a Foktftv.-ben rögzített szabályok túlmutatnak a felek magánautonómiáján és kijelölik az esetleges állami beavatkozás lehetőségét. Mindezen motívum illeszkedik a magyar földforgalmi szabályozási rendszerbe: a magánjogi alapokon nyugvó előírások közjogi korlátokkal tarkítottak. A Ptk. és a Foktftv. közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályai az általános és a speciális viszonyában állnak egymással. Jelen tanulmány a Ptk., valamint a Foktftv. közös tulajdon megszüntetési szabályainak összehasonlító elemzésére koncentrál. A vizsgálat a tételes jogszabályi rendelkezéseken túl a kapcsolódó jogalkalmazói döntések segítségével igyekszik rámutatni a két megszüntetési rendszer közötti párhuzamokra és eltérésekre. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 41-55 |
| ISBN: | 978-963-306-952-3 |
| ISSN: | 2063-3807 |