Eredet- és minőségjelzők szerepe a marketingkommunikációban
Célkitézésünk a hazai eredet- és minőségjelzők alkalmazásának vizsgálata volt a marketingkommunikációban való eredményesebb hasznosítás érdekében. Primer vizsgálatsorozatok alkalmazásával elemeztük jelenlegi és potenciális szerepüket a hazai fogyasztók magatartásának befolyásolásában. A kérdés kompl...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Q & M Kft.
Budapest
2009
|
| Sorozat: | Élelmiszervizsgálati közlemények
55 No. 1 |
| Kulcsszavak: | Marketing - kommunikáció, Fogyasztói magatartás |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/79700 |
| Tartalmi kivonat: | Célkitézésünk a hazai eredet- és minőségjelzők alkalmazásának vizsgálata volt a marketingkommunikációban való eredményesebb hasznosítás érdekében. Primer vizsgálatsorozatok alkalmazásával elemeztük jelenlegi és potenciális szerepüket a hazai fogyasztók magatartásának befolyásolásában. A kérdés komplexitásából adódóan számos kutatási eljárást és technikát ötvöztünk. Vizsgálataink gerincét a fogyasztói vizsgálatok tették ki. A fogyasztók körében öt primer vizsgálatot végeztünk, összesen 1954 få megkérdezésével. Fogyasztói felméréseink – bár nem tekinthetåk reprezentatívnak – a mintákban jelentås arányt képviselå iskolázottabb fogyasztók magatartásáról sok tekintetben egybevágó, egymást megeråsítå képet rajzoltak ki. A felsåfokú végzettségé, 45 év feletti korosztály alkotja döntåen azt a véleményvezetå, középosztálybeli szegmenst, amely az eredet- és minåségjelzåvel ellátott termékek elsådleges célcsoportjaként határozható meg. A fiatal (18-34 év között) korosztály a hazai termékeket kritikusabban ítélte meg és kötådése a hagyományos termékekhez kisebb. Ez a marketingkommunikációban kiemelt figyelmet érdemel. A régiós különbségek és a hagyományos technológia/receptúra hangsúlyozása esetén a fogyasztók minåségtöbbletet feltételeznek, a megkérdezetteknek mintegy 30-40%-a mutatott kedvezå attitédöt az eredet- illetve minåségjelzåvel megkülönböztetett termékek vonatkozásában. Az eredetjelzåk jelen alkalmazási gyakorlata azonban fejlesztendå, mert ezek vizsgálataink szerint nem szolgálják megfelelåen a fogyasztók eligazodását. Húskészítmény vizsgálataink során rámutattunk, hogy 10-15%-ra tehetå az az árkülönbség, amely felett a fogyasztó döntéshozatalához már eråteljes meggyåzést, kommunikációs támogatást igényel. Az eredetjelzåk fogyasztói döntésekre gyakorolt hatását Magyarországon elsåként vizsgáltuk conjoint analízissel. Megállapítottuk, hogy a fogyasztók 40,9%-a számára az akácméz származási helyének nincs jelentåsége. A kutatás eredményei szélesköréen alkalmazhatóak mind a vállalati gyakorlatban, mind a közösségi marketingszervezet tevékenységében. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 43-52 |
| ISSN: | 0422-9576 |