Közösségi tapasztalat és pályaszocializáció értelmi fogyatékos emberekkel a magyarországi "Hit és Fény" első évtizedében

A Hit és Fény ökumenikus szellemiségű, katolikus lelkiségi mozgalmat 1971-ben alapított Marie-Hélene Mathieu gyógypedagógus és Jean Vanier filozófus. A „Foi et Lumière” közösség mintájára Budapesten 1981-től találkoztak értelmi fogyatékos személyt nevelő családok és segítőik, majd 1986-ban a Zuglige...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Magyar Adél
Dokumentumtípus: Könyv része
Megjelent: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Gyógypedagógus-képző Intézet Szeged 2023
Sorozat:A gyógypedagógiai fejlesztés lehetőségei a kisgyermekkortól felnőttkorig
Kulcsszavak:Fogyatékosság - értelmi, Gyógypedagógia, Vallásos közösség - katolikus, Hitélet - katolikus
Tárgyszavak:
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/78870
Leíró adatok
Tartalmi kivonat:A Hit és Fény ökumenikus szellemiségű, katolikus lelkiségi mozgalmat 1971-ben alapított Marie-Hélene Mathieu gyógypedagógus és Jean Vanier filozófus. A „Foi et Lumière” közösség mintájára Budapesten 1981-től találkoztak értelmi fogyatékos személyt nevelő családok és segítőik, majd 1986-ban a Zugligeti Szent Család Plébániához kötődően Hit és Fény közösséggé váltak. Az ökumenikus misszió tagjai értelmi fogyatékos emberek, családjaik és segítőik voltak. A segítők főként egyetemisták, gyógypedagógusok, illetve a plébániai közösség tagjai voltak, akik az értelmi fogyatékos embereket segítették, hogy megtalálják teljes értékű szerepüket és helyüket a társadalomban és az egyházban. A mozgalom magyarországi megjelenése jóval megelőzte azt a gyógypedagógiai/rehabilitációs modell-váltást, amely a nemzetközi trendben az orvosi modelltől az 1980-as évek legvégén megjelenő állampolgári modellhez vezetett. A szükségleteken alapuló állampolgári modell szerint a fogyatékos ember jogai megegyeznek a többi emberével – nincs szükség pozitív diszkriminációra: mindenki egyéni szükségletei szerint, egyenlő jogalapon kap egyéni támogatást, emellett a közösség egyenjogú és felelős tagjaként tekintenek magukra és egymásra. A „Hit és Fény” közösség Chartája szerint „minden fogyatékos ember teljes személyiség, akinek ugyanolyan emberi jogai vannak, mint másoknak. Különösen joga van ahhoz, hogy szeressék, elismerjék, és tiszteletben tartsák lényét, döntéseit; joga van ahhoz is, hogy megkapja a szükséges segítséget, hogy minden területen – lelki és emberi téren egyaránt – fejlődni tudjon.” Ennek a célkitűzésnek kellett megfelelnie a korai magyar közösségeknek is, amelyek egyre növekvő létszámukkal eleinte a havonkénti találkozón, majd közös nyaralásokon és Jean Vanier személyes kísérése, lelkigyakorlatai mellett váltak a nemzetközi mozgalom részévé. Tanulmányomban a magyar Hit és Fény mozgalom korai kiadványainak, aprónyomtatványainak értelmező elemzésével ezt a folyamatot mutatom be. Valamint a közösség gyógypedagógus hallgatóinak reflexióit ismertetem.
Terjedelem/Fizikai jellemzők:47-56
ISBN:978-963-306-920-2