Értelem és érzelem Patrick Ness Szólít a szörny és Seanan McGuire Mélybe ránt a Lápvilág kisregényeiben
Dolgozatomban két olyan ifjúsági fantasyvel foglalkozom, amelynek középpontjában a fiatalkori trauma áll. Kiindulópontom Patrick Ness Szólít a szörny című kisregénye, amelyben a főszereplő fiú édesanyja közelgő halálát egy szörny kéretlen segítségével dolgozza fel. A fa-monstrum történetek segítségé...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem - Kognitív Poétika Kutatócsoport
Szeged
2022
|
| Sorozat: | nCognito : kognitív kultúraelméleti közlemények
1 No. 2 |
| Kulcsszavak: | Érzelmek - pszichológia, Angol irodalom története - regény, Műelemzés - magyar |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/ncognito/2022.2.93-111 |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/77981 |
| Tartalmi kivonat: | Dolgozatomban két olyan ifjúsági fantasyvel foglalkozom, amelynek középpontjában a fiatalkori trauma áll. Kiindulópontom Patrick Ness Szólít a szörny című kisregénye, amelyben a főszereplő fiú édesanyja közelgő halálát egy szörny kéretlen segítségével dolgozza fel. A fa-monstrum történetek segítségével ábrázolja a fiú pszichés tájképét, és ezáltal rombol és gyógyít. Ez a történetmesélés/fantasy stresszoldó szerepéről szóló példabeszéd egyúttal a felnőttvilágba való beavatásról is szól, mivel a fiú megérti azokat a negatív érzelmeit, amelyek egy komplexebb világképet engednek látni. Seanan McGuire kisregényének elemzése a fenti gondolatmenetet viszi tovább. A Mélybe ránt a Lápvilág traumatizált tini (iker) főszereplői egy olyan másik világban találnak ideiglenes otthonra, amely szintén mentális tájképként olvasható: a Lápvilág a gyerekekben lezajló pszichés folyamatok leképződése, és annak monstruozitása a karakterek valós világban érzékelt szükségleteiből adódó válaszként értelmezhető. McGuire különbséget tesz a két ikerleány helyzetértékelési, és helyzetértelmezési képességeit illetően, ennek különbségét is részben a másként megélt traumatizált gyerekkorhoz – és így eltérő érzelmekhez - köti. The present paper discusses two YA (Young Adult) fantasiest that focus on childhood trauma. My starting point is Patrick Ness’s A Monster Calls, in which the protagonist, the thirteen-year-old Conor is forced to cope with the looming death of her mother. Conor’s life seems to be further complicated by a menacing monster, who regularly visits the teenage boy at nights, but it turns out that the monster is an inevitable part of the boy’s coping mechanism. The monster brings destruction and healing with the help of stories, which on the one hand may be read as a kind of parable about the stress-managing role of storytelling (or fantasy) and poses significant questions concerning how to interpret stories, on the other. The novella foregrounds the process whereby a child turns from a „novice reader” into an „expert reader”, to use Maryanne Wolf’s terms. This process is necessary for everyone to become skilled at interpreting their own lives and is in close relation with the negative emotions that come from the initiation into a more complex, „adult” world. Analyzing Seanan McGuire’s Down Among the Sticks and Bones continues the discussion. McGuire’s novella features a twin couple, who were brought up in an emotionally barren and oppressive environment, thus their whole childhood may be considered as traumatized. They could not develop a healthy coping mechanism that may allow them to get integrated into society; therefore, they find a temporary home in an alternative world. This world may be read a psychic landscape, a projection of the children’s mental processes, whose monstrosity is a kind of response to the characters’ needs in the real world. McGuire differentiates between the twin daughters’ abilities to interpret their situations and connects the difference in their competences to how they coped with their traumatic childhood and their emotional states, as a consequence. She applies a narrative strategy that aims at placing the reader into an expert reader position without presenting moral of the story didactically. This strategy relies on presenting the twins as fate alternatives and providing an open narrative ending that forces the readers to make their own conclusions. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 93-111 |
| ISSN: | 2939-5658 |