Fazekas Mihály Lúdas Matyija a narratív struktúra és a filmadaptációk tükrében
Tanulmányomban Fazekas Mihály elbeszélő költeményét, a Lúdas Matyit elemzem narratológiai szempontból. Rámutatok a paratextusok által többféle módon inten‐ cionált értelmezési lehetőségekre, a fragmentumszerű, elliptikus szüzsé metalep‐ tikus narratívákkal való feltölthetőségére, valamint a szövegne...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Irodalmi Tanszék
Szeged
2022
|
| Sorozat: | Acta historiae litterarum hungaricarum
37-38 |
| Kulcsszavak: | Magyar irodalom - elbeszélő költemény, Filmművészet - magyar |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/77920 |
| Tartalmi kivonat: | Tanulmányomban Fazekas Mihály elbeszélő költeményét, a Lúdas Matyit elemzem narratológiai szempontból. Rámutatok a paratextusok által többféle módon inten‐ cionált értelmezési lehetőségekre, a fragmentumszerű, elliptikus szüzsé metalep‐ tikus narratívákkal való feltölthetőségére, valamint a szövegnek az éles vágáso‐ kon és a ritmikus montázsoláson alapuló dinamizmusára. Ezután kitérek a 20. századi filmfeldolgozások, az 1949‐es játékfilm, illetve az 1977‐es rajzfilm vizsgá‐ latára, melyek ugyanazokat a transzformációs eljárásokat ismétlik meg: narratív technikájuk ezáltal nemcsak a Fazekas‐műre vezethetők vissza, hanem egymással is párbeszédbe lépnek. A narratív struktúra és a filmadaptációk összevetéséből ugyanakkor kiderül az is, hogy a főhős alakja az elbeszélő költeményben állandó‐ an mozgásban lévő pikarófiguraként ragadható meg leginkább, míg az átdolgozá‐ sok éppen ezt a jellegzetességét szüntetik meg a történetnek. In this paper I analyse Mihály Fazekasʹ epic poem Lúdas Matyi from a narratologi‐ cal perspective, drawing primarily on different narrative theories. First, the paper focuses on the multiplicity of interpretations intended by paratexts, the possibility of filling the gaps in the plot with metaleptical narratives, and the dynamism of the text based on sharp cuts and rhythmic montage. Next, I examine two 20th‐ century film adaptations, the 1949 feature film and the 1977 cartoon, which repeat the same transformations, thereby they not only go back to Fazekasʹ work but also enter into dialogue with each other. The comparison of the narrative structure and the analysis of the film adaptations also reveals that the character of Matyi is best described as a picaresque figure in constant movement (both in physical and so‐ cial sense), being always in disguise. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 55-78 |
| ISSN: | 0586-3708 |