Hallgatói kiégés szindróma a poszt-COVID-19 időszakban
Tanulmányunk célkitűzése, hogy bemutassa a poszt-COVID időszakában az egyetemi hallgatók bizonyos körében a depresszió és kiégés prevalenciáját. A nemzetközi szakirodalomban gyakori téma az egyetemi hallgatók pszichés állapotának és a veszélyeztető tényezők felmérése az életminőségük megtartása vagy...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
Szeged
2022
|
| Sorozat: | Közösségi Kapcsolódások – tanulmányok kultúráról és oktatásról
2 No. 1 |
| Kulcsszavak: | Világjárvány, Gyógypedagógus képzés - kiégés |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/kapocs.2022.1.5-17 |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/77903 |
| Tartalmi kivonat: | Tanulmányunk célkitűzése, hogy bemutassa a poszt-COVID időszakában az egyetemi hallgatók bizonyos körében a depresszió és kiégés prevalenciáját. A nemzetközi szakirodalomban gyakori téma az egyetemi hallgatók pszichés állapotának és a veszélyeztető tényezők felmérése az életminőségük megtartása vagy javítása érdekében. Keresztmetszeti vizsgálatunk a nappali tagozatos gyógypedagógia szakos hallgatók körében zajlott. Mivel ez a hallgatói csoport segítő hivatásra készül, ezért különösen fontos, hogy milyen megküzdési erőforrásokkal rendelkeznek az előttük tornyosuló nehézségek és szakmai kihívások leküzdésére. Vizsgálatunk célja, a hallgatói kiégés és a depresszió szintjének megismerése, az intézményi rizikó-, valamint védőtényezők feltárása. Módszer: a depressziót a rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel (Kopp-Fóris 1993), a kiégést a Maslach Kiégés Teszttel mértük, emellett a Pszichológiai Immunrendszer Felmérést (Maslach et al. 1996; Oláh 2005), és a Megküzdési Módok Kérdőívet (Lazarus) önkitöltős adatfelvétellel végeztük el. Eredményeink jelzik, hogy határozott pszichoedukációs beavatkozásra van szüksége hallgatóinknak a jóllétük megtartása és a jövőbeli szakmai hatékonyságuk érdekében. The aim of our study is to present the prevalence of depression and burnout among university students in the post-COVID period. A common topic in the international literature is to assess the mental state of university students and the risk factors for maintaining or improving their quality of life. Our cross-sectional study was conducted among full-time special education students. As this group of students prepares for the helping profession, it is particularly important what coping resources they must overcome the difficulties and professional challenges they face. The aim of our study is to explore and aid in the diagnosis of demographic and institutional risk and protective factors for burnout and depression. Method: depression was measured with the abbreviated Beck Depression Questionnaire (Kopp-Fóris 1993), burnout with the Maslach Burnout Test, as well as the Psychological Immune System Survey (Maslach et al. 1996; Oláh 2005) and the Coping Methods Questionnaire (Lazarus). Our results indicate that our students need a definite psychoeducational intervention to maintain their well-being and future professional effectiveness. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 5-17 |
| ISSN: | 2786-3484 |