Egészségtudományi képzésben résztvevők egészségmagatartása és egészségértése
Az életmód, az egészségtudatos magatartás döntően befolyásolja az egyén egészségi állapotát. Az egészségügyi szakdolgozók azonban nem csak a saját egészségükért felelősek, életvitelükkel közvetett hatást gyakorolnak az ellátottakra is. Ezeket a saját egészségük érdekében hozott döntéseiket nagyban m...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar
Szeged
2022
|
| Sorozat: | Acta Sana
15 No. 1 |
| Kulcsszavak: | Egészségügyi képzés, Egészségnevelés |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/actasana.2022.1.3-14 |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/77863 |
| Tartalmi kivonat: | Az életmód, az egészségtudatos magatartás döntően befolyásolja az egyén egészségi állapotát. Az egészségügyi szakdolgozók azonban nem csak a saját egészségükért felelősek, életvitelükkel közvetett hatást gyakorolnak az ellátottakra is. Ezeket a saját egészségük érdekében hozott döntéseiket nagyban meghatározza az egészségértésük, ami hatással lesz a későbbi egészségfejlesztő tevékenységükre is. Kutatásunk célja a hallgatóink egészségmagatartásának és egészségértésének, valamint ezek összefüggéseinek vizsgálata. 2021. szeptember és október között végeztünk kvantitatív, leíró jellegű keresztmetszeti felmérést az SZTE ETSZK egészségtudományi képzésben résztvevő hallgatói körében, célzott mintavétellel (n=152). Az adatgyűjtés online módon zajlott, a kitöltés önkéntes és anonim volt. Az adatgyűjtés eszköze saját szerkesztésű kérdésekből és validált kérdéssorokból összeállított kérdőív volt. IBM SPSS Version 25.00 szoftver segítségével leíró statisztikai elemzés mellett khí-négyzet próbát, Fisher’s exact tesztet, továbbá Mann Whitney próbát végeztünk 95%-os valószínűségi szinten (p<0,05). A válaszadók többségének (82,1%) a szubjektív egészsége legalább jó, hetente legalább 150 percet azonban csak a mintában résztvevők fele (51%) mozog. Naponta a résztvevők 43,7%-a fogyaszt gyümölcsöt és 41,7%-a zöldséget. Egyharmaduk egészségértése kitűnő. A zöldségfogyasztás és a tápláltsági állapot szignifikáns összefüggést mutat (p=0,001), az elhízottak közül senki nem eszik legalább egyszer naponta zöldséget. Az első évfolyamosok szignifikánsan nagyobb arányban fogyasztanak gyümölcsöt naponta (p=0,006), azonban a cukros üdítők fogyasztása is körükben a gyakoribb (p=0,033). Az alsóbb évesekre jellemzőbb (p=0,027), hogy eleget mozognak. Az egészségértése a védőnőknek szignifikánsan rosszabb (p=0,013). A fizikai aktivitásra vonatkozó eredményeinkre biztosan hatással volt a pandémiás időszak, azonban a tanulmányokban való előrehaladással együtt egyik egészségmagatartással kapcsolatos tényező sem mutatott javulást. Annak ellenére, hogy a hallgatók leterheltsége a felsőbb évfolyamokon egyre fokozódik, fontos lenne elérni, hogy az ismereteik bővülésével párhuzamosan az életmódjuk is tudjon javulni. Lifestyle and health-conscious behavior have a decisive influence on an individual`s state of health. However, health professionals are not only responsible for their own health, but they also have an indirect impact on those who they care for. Their decisions for their own health will be determined by their health literacy, and their understanding of health will also affect their future health promotion activities. The aim of our research is to examine the health behavior and understanding of our students and their correlations. Between September and October 2021, we conducted a quantitative, descriptive cross-sectional survey among students participating in health science training at the University of Szeged, with targeted sampling (n = 152). Data collection was online and completed voluntarily and anonymously. The data collection tool was a questionnaire composed of self-edited questions and validated question sets. In addition to descriptive statistical analysis using IBM SPSS Version 25.00 software, a chi-square test, Fisher’s exact test, and Mann Whitney test were performed at a 95% confidence level (p <0.05). The majority of respondents (82.1%) have at least good subjective health, but only half of the sample participants (51%) exercise for at least 150 minutes per week. 43.7% of the participants consume fruit and 41.7% vegetables daily. One-third of them have an excellent understanding of health. Vegetable consumption is significantly affected by body shape (p = 0.001), and none of the obese eat vegetables at least once a day. First-graders consume a significantly higher proportion of fruit per day (p = 0.006), but consumption of sugary soft drinks is also more common among them (p = 0.033). It is more common in the lower age group (p = 0.027) to move enough. The health perception of nurses was significantly worse (p = 0.013). Our results on physical activity were certainly affected by the pandemic period, however, along with progress in studies, none of the factors related to health behaviors showed improvement. The workload of students in the upper grades is increasing, but it would be important to ensure that their lifestyles can improve as their knowledge expands. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 3-14 |
| ISSN: | 2676-9921 |