Naldo Naldi, Peter Jänichen, Martin Schmeizel és Bél Mátyás
Hunyadi Mátyás király (1458–1490) könyvtárának, a Bibliotheca Corvinának legkorábbi, kortárs bemutatása Naldo Naldi (1436–1513) nevéhez fűződik (Epistola de laudibus Augustae Bibliothecae). Ennek szövege ugyanakkor csak a 18. században jelent meg először a Toruńban őrzött eredeti alapján. A kiadás a...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
MTA-SZTE Antikvitás és reneszánsz: források és recepció Kutatócsoport
Szeged
2022
|
| Sorozat: | Antikvitás és reneszánsz
|
| Kulcsszavak: | Humanizmus - Magyarország - 15. sz., Könyvtár - Magyarország - 15. sz. |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/antikren.2022.k.257-265 |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/77298 |
| Tartalmi kivonat: | Hunyadi Mátyás király (1458–1490) könyvtárának, a Bibliotheca Corvinának legkorábbi, kortárs bemutatása Naldo Naldi (1436–1513) nevéhez fűződik (Epistola de laudibus Augustae Bibliothecae). Ennek szövege ugyanakkor csak a 18. században jelent meg először a Toruńban őrzött eredeti alapján. A kiadás a helyi protestáns iskola tanárának, Peter Jänichennek (1679–1738) a munkája, aki talán az erdélyi származású lipcsei tanár, Martin Schmeizel (1679–1747) kiadási tervét és annak meghiúsulását ismerve jelentette meg Naldi művét (1731). Közben a 18. század elején megszülető magyarországi tudományos szövegkiadás egyik atyja, Bél Mátyás (1684– 1749) is tervbe vette a Naldi-epistola kiadását: a Toruńban őrzött eredetit lemásoltatta (1730), majd összevetve a kiadott szöveggel jelentette meg a maga változatát (1737). A tanulmány e kiadások összefüggési lehetőségeit, az érintett tudósok elképzelhető kapcsolattörténetét járja körül. The first contemporary description of the famous library of Matthias Corvinus, king of Hungary (1458–1490) Bibliotheca Corvina was by the Italian humanist, Naldo Naldi (1436–1513) Epistola de laudibus Augustae Bibliothecae. His text was first published (1731) based on the manuscript preserved in Toruń. The editor was the rector of the local protestant school, Peter Jänichen (1679–1738). This scholar was aware of the publication plan and its failure by Martin Schmeizel (1679–1747), a professor of the University in Leipzig, originated from Transylvania. At the same time the father of the Hungarian scientific text criticism, Matthias Belius (1684– 1749) got a copy of the Epistola of Naldi, and with a critical comparison he published his own version in 1737. The present study tries to explain a possible networking of the named scholars for realising the critical edition of Naldi’s text. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 257-265 |
| ISSN: | 2560-2659 |