A forráshasználat újragondolása Ada és Alexandros találkozása az Alexandros-történetíróknál /

Curtius Rufus és Iustinus kivételével a főbb Alexandros-történetírók mindegyike (Diodóros, Strabón, Plutarchos, Arrhianos) beszámolt valamilyen formában arról, hogy Alexandros Kr. e. 334-ben valahol, egy nem pontosított helyszínen találkozott Karia korábbi uralkodónőjével, Adával, akit testvére, Pix...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Munding Márta
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: MTA-SZTE Antikvitás és reneszánsz: források és recepció Kutatócsoport Szeged 2022
Sorozat:Antikvitás és reneszánsz
Kulcsszavak:Nagy Sándor - király - Makedónia, Makedónia története - i. e. 4. sz., Történetírás
Tárgyszavak:
doi:10.14232/antikren.2022.k.27-42

Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/77280
LEADER 03280nab a2200229 i 4500
001 acta77280
005 20221114081656.0
008 221114s2022 hu o 0|| hun d
022 |a 2560-2659 
024 7 |a 10.14232/antikren.2022.k.27-42  |2 doi 
040 |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium  |b hun 
041 |a hun 
100 1 |a Munding Márta 
245 1 2 |a A forráshasználat újragondolása   |h [elektronikus dokumentum] :  |b Ada és Alexandros találkozása az Alexandros-történetíróknál /  |c  Munding Márta 
260 |a MTA-SZTE Antikvitás és reneszánsz: források és recepció Kutatócsoport  |b Szeged  |c 2022 
300 |a 27-42 
490 0 |a Antikvitás és reneszánsz 
520 3 |a Curtius Rufus és Iustinus kivételével a főbb Alexandros-történetírók mindegyike (Diodóros, Strabón, Plutarchos, Arrhianos) beszámolt valamilyen formában arról, hogy Alexandros Kr. e. 334-ben valahol, egy nem pontosított helyszínen találkozott Karia korábbi uralkodónőjével, Adával, akit testvére, Pixódaros megfosztott hatalmától. A találkozás eredményeként Alexandros segítette Adát, és végül visszaültette őt hatalmába. A szerzők leírásai eltérnek a találkozás részleteit és következményeit illetően, a legnagyobb problémát mégis az jelenti, hogy egyetlen történetíró sem nevezte meg beszámolójában azt a forrást vagy azokat a forrásokat, akiket felhasznált. A kutatók számos szempontból foglalkoztak ezzel a történettel; fő kérdésük az volt, hogy mely úgynevezett első generációs szerzők információira vezethetők vissza ezek a leírások. Tanulmányomban ehhez a témához kívánok hozzászólni, így górcső alá veszem az eddigi kutatói elméleteket, hogy igazoljam az Alexandros-kutatásban a Quellenforschung módszerének szükségességét, ugyanakkor felhívjam a figyelmet e módszer alkalmazásának határaira. With the exception of Curtius Rufus and Justin, almost all of the main “Alexander historians” (Diodorus, Strabo, Plutarch, Arrian) reported in some form that Alexander, in 334 BC, somewhere in an unspecified location met the former queen of Caria, Ada, who had been deposed by her own brother, Pixodarus. As a result of the encounter, Alexander helped Ada and finally reinstated her as queen of Caria. Authors descriptions differ regarding the details and consequences of the encounter, yet, the principal problem is that no historian has named the source or sources he used in his account. Scholars have examined this story from many points of view. Their main question was: which of the so-called “first generation” sources these descriptions could have been drawn from. In my paper, I wish to comment on this topic, so I will examine the earlier and recent research theories in order to prove the necessity of the Quellenforschung method concerning the Alexander research and, at the same time, to draw attention to the limits of the application of this method. 
650 4 |a Bölcsészettudományok 
650 4 |a Történettudomány és régészet 
695 |a Nagy Sándor - király - Makedónia, Makedónia története - i. e. 4. sz., Történetírás 
856 4 0 |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/77280/1/antikvitas_es_reneszansz_kulonszam_027-042.pdf  |z Dokumentum-elérés