A forráshasználat újragondolása Ada és Alexandros találkozása az Alexandros-történetíróknál /
Curtius Rufus és Iustinus kivételével a főbb Alexandros-történetírók mindegyike (Diodóros, Strabón, Plutarchos, Arrhianos) beszámolt valamilyen formában arról, hogy Alexandros Kr. e. 334-ben valahol, egy nem pontosított helyszínen találkozott Karia korábbi uralkodónőjével, Adával, akit testvére, Pix...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
MTA-SZTE Antikvitás és reneszánsz: források és recepció Kutatócsoport
Szeged
2022
|
| Sorozat: | Antikvitás és reneszánsz
|
| Kulcsszavak: | Nagy Sándor - király - Makedónia, Makedónia története - i. e. 4. sz., Történetírás |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/antikren.2022.k.27-42 |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/77280 |
| Tartalmi kivonat: | Curtius Rufus és Iustinus kivételével a főbb Alexandros-történetírók mindegyike (Diodóros, Strabón, Plutarchos, Arrhianos) beszámolt valamilyen formában arról, hogy Alexandros Kr. e. 334-ben valahol, egy nem pontosított helyszínen találkozott Karia korábbi uralkodónőjével, Adával, akit testvére, Pixódaros megfosztott hatalmától. A találkozás eredményeként Alexandros segítette Adát, és végül visszaültette őt hatalmába. A szerzők leírásai eltérnek a találkozás részleteit és következményeit illetően, a legnagyobb problémát mégis az jelenti, hogy egyetlen történetíró sem nevezte meg beszámolójában azt a forrást vagy azokat a forrásokat, akiket felhasznált. A kutatók számos szempontból foglalkoztak ezzel a történettel; fő kérdésük az volt, hogy mely úgynevezett első generációs szerzők információira vezethetők vissza ezek a leírások. Tanulmányomban ehhez a témához kívánok hozzászólni, így górcső alá veszem az eddigi kutatói elméleteket, hogy igazoljam az Alexandros-kutatásban a Quellenforschung módszerének szükségességét, ugyanakkor felhívjam a figyelmet e módszer alkalmazásának határaira. With the exception of Curtius Rufus and Justin, almost all of the main “Alexander historians” (Diodorus, Strabo, Plutarch, Arrian) reported in some form that Alexander, in 334 BC, somewhere in an unspecified location met the former queen of Caria, Ada, who had been deposed by her own brother, Pixodarus. As a result of the encounter, Alexander helped Ada and finally reinstated her as queen of Caria. Authors descriptions differ regarding the details and consequences of the encounter, yet, the principal problem is that no historian has named the source or sources he used in his account. Scholars have examined this story from many points of view. Their main question was: which of the so-called “first generation” sources these descriptions could have been drawn from. In my paper, I wish to comment on this topic, so I will examine the earlier and recent research theories in order to prove the necessity of the Quellenforschung method concerning the Alexander research and, at the same time, to draw attention to the limits of the application of this method. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 27-42 |
| ISSN: | 2560-2659 |