Könnyen érthető és hozzáférhető információ értelmi sérült személyek számára megéri? : metanarratív szakirodalmi áttekintés /
Az értelmi sérült személyek számára „hozzáférhető információ” mennyisége az elmúlt években jelentős növekedésnek indult az egyesült királyságbeli egészségügyi ellátásban, melyet a szakpolitikai iránymutatás mellett nemrég kötelezően bevezetett előírások tettek lehetővé. Ezzel egyidejűleg azonban kér...
Elmentve itt :
Szerzők: | |
---|---|
Dokumentumtípus: | Könyv része |
Megjelent: |
Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó
Szeged
2021
|
Sorozat: | Könnyen érthető nyelv : hozzáférhető információ
1 Válogatás a könnyen érthető nyelv nemzetközi szakirodalmából 1 |
Kulcsszavak: | Esélyegyenlőség - Európai Unió, Emberi jogok - Európai Unió, Fogyatékkal élők - Európai Unió, Kommunikáció |
Tárgyszavak: | |
Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/77046 |
Tartalmi kivonat: | Az értelmi sérült személyek számára „hozzáférhető információ” mennyisége az elmúlt években jelentős növekedésnek indult az egyesült királyságbeli egészségügyi ellátásban, melyet a szakpolitikai iránymutatás mellett nemrég kötelezően bevezetett előírások tettek lehetővé. Ezzel egyidejűleg azonban kérdések is felmerültek a hozzáférhető források hatásosságát illetően (részvétel ösztönzése és egyenlőtlenségek csökkentése az egészségügyi ellátásban). Célkitűzés: Jelen szakirodalmi áttekintés célja a hozzáférhető információk értelmi sérült személyekre gyakorolt hatásának értékeléséhez használt, különböző megközelítésekből származó bizonyítékok áttekintése és szintetizálása metanarratív megközelítés segítségével. Keresési stratégia: A tanulmányokat ismétlődő jelleggel szűrtük és kerestük hivatalos adatbázisokban, valamint kiadók által nem megjelentetett, nehezen hozzáférhető dokumentumokban (ún. szürke irodalom). Esetenként kézi, intuitívabb gyűjtést is alkalmaztunk. Kiválasztási szempontok: Olyan 2015 előtt megjelent, angol nyelvű tanulmányokat választottunk ki, melyek értelmi sérült felnőtt személyek számára készült írott információ készítésével vagy értékelésével foglalkoztak. Adatgyűjtés- és szintézis: A tanulmányokat 5 csoportba soroltuk be a szerzők írói stílusa, szakmai és szervezeti háttere, illetve az általuk végzett vizsgálatok célkitűzései és módszertana alapján. Eredmények: Az 5 csoportba sorolt 42 kiválasztott tanulmány eltérően viszonyult a következő kérdésekhez: (i) széles körű kommunikáció vs. személyre szabott tartalmak, (ii) eredeti tanulási környezettől függetlenül megvalósuló olvasási készség vs. társadalmi gyakorlat, illetve (iii) a kutatók vs. értelmi sérült személyek szakértelmének szerepe a hozzáférhető tartalmak készítésében és értékelésében. A készítésükkel kapcsolatos lehetséges előnyök ellenére csupán korlátozott menynyiségű bizonyíték áll rendelkezésre a hozzáférhető egészségügyi információk hatásosságát illetően. Következtetések: Az egyénre szabott információk nagyobb valószínűséggel felelnek meg az értelmi sérült emberek személyre szabott egészségügyi információs igényeinek. A különböző társadalmi csoportok részvétele a hozzáférhető információ készítésében lehetőséget nyújt változatos csoportok aktív társadalmi szerepvállalását. |
---|---|
Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 70-95 |
ISBN: | 978-615-5946-52-3 |