A pszichoszociális háttér egészségügyi státuszra gyakorolt hatásának felmérése asztmás és pánikbeteg fiatalok családreprezentációjának összehasonlító vizsgálata /
A pszichoszomatikus betegségek és szomatizációs zavarok megértéséhez a családterápiás tapasztalatok alapján elengedhetetlen az érintett személy pszichoszociális környezetének, családi dinamikájának rendszerszemléleti keretbe ágyazott megismerése. Kutatásomban olyan kétféle, egymással komorbiditást m...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
SZTE BTK Pszichológiai Intézet
Szeged
2013
|
| Sorozat: | Szegedi pszichológiai tanulmányok
Szegedi pszichológiai tanulmányok : 2013 |
| Kulcsszavak: | Pszichológia, Családi nevelés, Pszichoszomatikus betegségek |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/75376 |
| Tartalmi kivonat: | A pszichoszomatikus betegségek és szomatizációs zavarok megértéséhez a családterápiás tapasztalatok alapján elengedhetetlen az érintett személy pszichoszociális környezetének, családi dinamikájának rendszerszemléleti keretbe ágyazott megismerése. Kutatásomban olyan kétféle, egymással komorbiditást mutató zavarban érintett fiatalok családreprezentációit tártam fel, mint az asztma és a pánikzavar. A két zavar hátterében fennálló pszichoszociális környezeti tényezők összefüggéseinek feltárására Gehring (2010) Családstruktúra Tesztjét (Family System Test, FAST) alkalmaztam. Az adatok kvantitatív elemzése pánikbetegeknél, a család szintjén, ideális helyzetben erősebb hierarchiát adott, valamint az asztmás személyeknél, a testvéri alrendszer szintjén, szorosabb kapcsolat igényét mutatta. A család és alrendszereinek kapcsolati struktúrája tendenciózus eloszlásbeli különbséggel bírt. Az asztmás fiatalok hajlamosabbak voltak kiegyensúlyozott kapcsolati szerkezetet megjeleníteni, míg pánikbetegeknél labilis-kiegyensúlyozott kapcsolati struktúrák is ábrázolásra kerültek. A kvalitatív elemzés újabb adalékokkal szolgált a feltárt reprezentációk értelmezéséhez. Az eredmények nyomán tehát elmondható, hogy a családi háttér, illetve annak percepciója a pszichoszomatikus tünetképzéssel és a szomatizációval összefüggést láttat, melynek további, szélesebb kontextusban történő vizsgálata a hatékonyabb intervenció tervezéséhez nyújthat hasznos támpontokat. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 55-66 |
| ISSN: | 1789-6061 |