Karl Kraus als Jurist in Sittlichkeit und Kriminalität

Az osztrák bírósági gyakorlat és a sajtó bírósági tudósításai, amelyek ellen Kraus támadásokat intézett. A sajtót megbélyegezte, mert az szemérmetlenül szenzációhajhász és a bírósági ítélethozatal számára teljesen jelentéktelen részleteket hozott nyilvánosságra a vádlott magánéletéből. A bírósági gy...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Goltschnigg Dietmar
Testületi szerző: Jog és irodalom = Recht und Literatur = Droit et litterature (2010) (Szeged)
Dokumentumtípus: Könyv része
Megjelent: 2011
Sorozat:Szegedi Jogász Doktorandusz Konferenciák 1
Jog és irodalom = Recht und Literatur = Droit et litterature 1
Kulcsszavak:Büntetőjog, Jogtörténet
Tárgyszavak:
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/75052
LEADER 03623naa a2200265 i 4500
001 acta75052
005 20231205112532.0
008 220329s2011 hu o 1|| hun d
020 |a 978 963 306 142 8 
022 |a 2063-3807 
040 |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium  |b hun 
041 |a hun 
041 |a ger 
100 1 |a Goltschnigg Dietmar 
245 1 0 |a Karl Kraus als Jurist in Sittlichkeit und Kriminalität  |h [elektronikus dokumentum] /  |c  Goltschnigg Dietmar 
260 |c 2011 
300 |a 61-68 
490 0 |a Szegedi Jogász Doktorandusz Konferenciák  |v 1 
490 0 |a Jog és irodalom = Recht und Literatur = Droit et litterature  |v 1 
520 3 |a Az osztrák bírósági gyakorlat és a sajtó bírósági tudósításai, amelyek ellen Kraus támadásokat intézett. A sajtót megbélyegezte, mert az szemérmetlenül szenzációhajhász és a bírósági ítélethozatal számára teljesen jelentéktelen részleteket hozott nyilvánosságra a vádlott magánéletéből. A bírósági gyakorlatot kipellengérezte, mert az a bűnözést uzsora, kizsákmányolás és zsarolás formájában már azáltal is támogatta azt, hogy állami megbízásból az erkölcs mint jogi tárgy, különösen a nemi erkölcs védelmét hozta fel ürügyül. Kraus ezért a pornográfia, a prostitúció, a kerítés, a házasságtörés, a homoszexualitás és a terhesség-megszakítás teljes büntetlensége mellett szállt síkra, és ezzel megelőzte a liberális eszméket, amelyek jogi vonalon csak évtizedekkel később jutottak érvényre. Egy 1984-ben Heinz Müller-Dietz tollából a reprezentatív német „Neuen Juristischen Wochenschrift”-ben megjelentetett cikk elismerően mutat rá arra, hogy az 1960-as, ’70-es években a német (és az osztrák) büntetőjog liberalizálása és humanizálása körülötti vita gyakran egybecseng azon érvekkel, amelyeket Kraus a „Moralitás és kriminalitás”-ban (már sokkal korábban) kifejtett. Már a reformtörekvések vezérmotívumának számít „a moralitásnak a nemiség szférájára való redukálásának a tagadása” illetve „a moralitásnak mint sajátos és önálló jogi tárgy elismerésének” a vitatása. MüllerDietz továbbá kifejtette, hogy „a házasságtörés, (a felnőttek közötti) homoszexualitás, a kerítés büntethetőségének megszüntetéséért harcolók és a pornográfia, a szexuális büntetőjog különös jogi tárgyak védelmére való orientálásának, valamint a magzatelhajtás büntetése korlátozásának a hirdetői” - éppen úgy, mint Karl Kraus - a felvilágosult, liberális eszmék elkötelezettjei. Az egyén intimszféráját, „mint egy elkülönített, állami befolyástól mentes övezetet” „harmadik személyek beavatkozásától”, „de persze a büntetőjogi szabályozástól is” meg kell óvni: „Ahogy a bünetőjog mások túlkapásaitól köteles megvédeni (a polgárt), úgy egy nyitott, pluralitásra épülő társadalomban a büntetőjognak magának is tartózkodnia kell attól, hogy az egyén szabadsága ellen túlkapásokat kövessen el.” Mindezeket az 1968-as nürnbergi 47. Német Jogásznapon tárgyalt büntetőjogi reformjavaslatokat már a „Fáklyában” a 20. század elején hasonló indokolásokkal megelőzték. 
650 4 |a Társadalomtudományok 
650 4 |a Jogtudomány 
695 |a Büntetőjog, Jogtörténet 
710 |a Jog és irodalom = Recht und Literatur = Droit et litterature (2010) (Szeged) 
856 4 0 |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/75052/1/szegedi_jogasz_doktorandusz_konf_001_061-068.pdf  |z Dokumentum-elérés