Karl Kraus als Jurist in Sittlichkeit und Kriminalität
Az osztrák bírósági gyakorlat és a sajtó bírósági tudósításai, amelyek ellen Kraus támadásokat intézett. A sajtót megbélyegezte, mert az szemérmetlenül szenzációhajhász és a bírósági ítélethozatal számára teljesen jelentéktelen részleteket hozott nyilvánosságra a vádlott magánéletéből. A bírósági gy...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Testületi szerző: | |
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2011
|
| Sorozat: | Szegedi Jogász Doktorandusz Konferenciák
1 Jog és irodalom = Recht und Literatur = Droit et litterature 1 |
| Kulcsszavak: | Büntetőjog, Jogtörténet |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/75052 |
| Tartalmi kivonat: | Az osztrák bírósági gyakorlat és a sajtó bírósági tudósításai, amelyek ellen Kraus támadásokat intézett. A sajtót megbélyegezte, mert az szemérmetlenül szenzációhajhász és a bírósági ítélethozatal számára teljesen jelentéktelen részleteket hozott nyilvánosságra a vádlott magánéletéből. A bírósági gyakorlatot kipellengérezte, mert az a bűnözést uzsora, kizsákmányolás és zsarolás formájában már azáltal is támogatta azt, hogy állami megbízásból az erkölcs mint jogi tárgy, különösen a nemi erkölcs védelmét hozta fel ürügyül. Kraus ezért a pornográfia, a prostitúció, a kerítés, a házasságtörés, a homoszexualitás és a terhesség-megszakítás teljes büntetlensége mellett szállt síkra, és ezzel megelőzte a liberális eszméket, amelyek jogi vonalon csak évtizedekkel később jutottak érvényre. Egy 1984-ben Heinz Müller-Dietz tollából a reprezentatív német „Neuen Juristischen Wochenschrift”-ben megjelentetett cikk elismerően mutat rá arra, hogy az 1960-as, ’70-es években a német (és az osztrák) büntetőjog liberalizálása és humanizálása körülötti vita gyakran egybecseng azon érvekkel, amelyeket Kraus a „Moralitás és kriminalitás”-ban (már sokkal korábban) kifejtett. Már a reformtörekvések vezérmotívumának számít „a moralitásnak a nemiség szférájára való redukálásának a tagadása” illetve „a moralitásnak mint sajátos és önálló jogi tárgy elismerésének” a vitatása. MüllerDietz továbbá kifejtette, hogy „a házasságtörés, (a felnőttek közötti) homoszexualitás, a kerítés büntethetőségének megszüntetéséért harcolók és a pornográfia, a szexuális büntetőjog különös jogi tárgyak védelmére való orientálásának, valamint a magzatelhajtás büntetése korlátozásának a hirdetői” - éppen úgy, mint Karl Kraus - a felvilágosult, liberális eszmék elkötelezettjei. Az egyén intimszféráját, „mint egy elkülönített, állami befolyástól mentes övezetet” „harmadik személyek beavatkozásától”, „de persze a büntetőjogi szabályozástól is” meg kell óvni: „Ahogy a bünetőjog mások túlkapásaitól köteles megvédeni (a polgárt), úgy egy nyitott, pluralitásra épülő társadalomban a büntetőjognak magának is tartózkodnia kell attól, hogy az egyén szabadsága ellen túlkapásokat kövessen el.” Mindezeket az 1968-as nürnbergi 47. Német Jogásznapon tárgyalt büntetőjogi reformjavaslatokat már a „Fáklyában” a 20. század elején hasonló indokolásokkal megelőzték. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 61-68 |
| ISBN: | 978 963 306 142 8 |
| ISSN: | 2063-3807 |