Analyse comparative du système de décentralisation territoriale en France et en Hongrie
A szerző, Carine Guemar az írása mottójaként választott idézet szerint arra a kérdésre keresi a választ – a Magyarországon az elmúlt időszakban lezajlott, Franciaországban pedig immár több mint egy évtizede vitatott területszervezési reformok, azok céljainak és következményeinek összehasonlító elemz...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Testületi szerző: | |
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2015
|
| Sorozat: | Szegedi Jogász Doktorandusz Konferenciák
5 Alapelvek és alapjogok 5 |
| Kulcsszavak: | Demokrácia, Közigazgatás, Decentralizáció |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/74922 |
| Tartalmi kivonat: | A szerző, Carine Guemar az írása mottójaként választott idézet szerint arra a kérdésre keresi a választ – a Magyarországon az elmúlt időszakban lezajlott, Franciaországban pedig immár több mint egy évtizede vitatott területszervezési reformok, azok céljainak és következményeinek összehasonlító elemzésében –, hogy az államnak és annak politikai közösségének a tartós fennmaradása céljából hogyan lehet az egész és a részek közötti viszony megfelelő egyensúlyát megtalálni. Miközben az európai integráció kapcsán kitér az államon túli egység és az ehhez kapcsolódó területszervezési elvárások problémakörére is. Alkotmányjogi, szociológiai és közigazgatás-szervezési szempontok alapján igyekszik összehasonlítani az írás két, ugyan mindkét esetben unitárius szerkezetű, de egészen eltérő történelmű és politikai kultúrájú, uniós tagállam területszervezési megoldásait. Miközben az írás az állam szerepét és a decentralizáció fogalmát, sőt annak lényegét is igyekszik megfelelő alapossággal körüljárni, vizsgálódásai során elsősorban az eltérő szintek: területi önkormányzatok, állam, Európai Unió, egymáshoz való viszonyának, e viszonyrendszer főbb szempontjai meghatározásának kérdését, azaz egy rendkívül összetett kérdéskört próbál ha nem is megválaszolni, de valamilyen szempontrendszer adni annak megválaszolásához. Alapvető kiindulási pontként a demokrácia alapelvét határozza meg, a decentralizációt egyrészt, mint a területi demokrácia, másrészt, pedig mint az európai demokrácia eszközét vizsgálja, kritikai észrevételeit az egyes reformok kapcsán e kiindulási pont alapján fogalmazza meg. A hatáskörök megosztása és ezek megfelelő és hatékony gyakorlásához szükséges jogosítványok, valamint a források elosztása fontos tárgya a vizsgálódásnak. Még akkor is, ha az felhívja a figyelmet arra is, hogy a jelenleg kialakuló többszintű és nagyon összetett szerkezetek, ahol a hatáskörök és azok megosztásának kérdése nem csupán az államok, hanem az európai integráció dinamikusan fejlődő rendszerében is felmerül, – továbbra is a demokrácia építését, megerősítését tartva szem előtt – a téma egy sokkal általánosabb és átfogóbb tárgyalását tennék szükségessé akár az egyes feladatok, funkciók vonatkozásában is. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 91-102 |
| ISBN: | 978-963-306-404-7 |
| ISSN: | 2063-3807 |