Anfange der Entfaltung der historischen Rechtsrichtung aus wissenschaft geschichtlicher Aspekt
Az ún. történeti jogi irány (iskola) korszaka — miként általában ismeretes — a módszeres jogi historizmus kibontakozásának a hordozójaként tűnt fel hazánkban is a reformkor különböző eszmeáramlatai közö tt. A tudományos értékű történeti kutatómunka azonban ennél persze jóval korábbi idők terméke vol...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tudományos bizottsága
Szeged
2010
|
| Sorozat: | Acta Universitatis Szegediensis : acta juridica et politica
73 No. 1-64 |
| Kulcsszavak: | Jogtörténet |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/7451 |
| Tartalmi kivonat: | Az ún. történeti jogi irány (iskola) korszaka — miként általában ismeretes — a módszeres jogi historizmus kibontakozásának a hordozójaként tűnt fel hazánkban is a reformkor különböző eszmeáramlatai közö tt. A tudományos értékű történeti kutatómunka azonban ennél persze jóval korábbi idők terméke volt. Eljogásziasult reformkori (politikai) irodalmunk már az 1848-1849-es forradalom előtti időkben ingerülten reagált azokra a törekvésekre, amelyek az elavult institúciók konzerválását célozták. A centralisták nevében pl. Eötvös József fakadt ki azok ellen, akik ismét a históriában keresték a fegyvereiket, miután a naiv nemesi nacionalizmus szerint a nemzeti, vagyis a „teljesen önállóan felépíthető (modern) jogrendszernek" van csak létjogosultsága. Az irányzat iskolává merevedése persze a Napóleon által szorongatott Poroszországban tűnt fel, főként az arisztokrata körökből felemelkedő F riedrich Carl von Savigny tanításai alapján. Az iskola születése tehát a megkésett polgári átalakulások előtörténetével egyidejűnek mondható. Napjainkig könyvtárrá duzzadt az idevágó szakirodalom, amely számtalan ellentmondó állásfoglalást hagyott maga után. A benne rejlő módszertani előrehaladást főként a történeti jogi iskola másod-, illetve harmadvirágzása idején ismerte fel a tudomány, és ezt a tényt a modern jogi historizmus kiteljesedéseként fogta fel a közgondolkodás. Hellyel-közzel axiómává merevedettez a felfogás, ami gyakran a kiélezett polémiát is kiváltotta. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 375-384 |
| ISSN: | 0324-6523 |