Care management in long-term care
A tartós ápolás az egészségügyi és a szociális ellátás határterületén helyezkedik el. Igénybevevői legtöbbször testi vagy szellemi fogyatékosok, idősek és egyéb olyan csoportok, amelyek támogatásra szorulnak a mindennapi életben. Az ápolásnak ezt a formáját gyakran — legalábbis részben — nem hivatás...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tudományos bizottsága
Szeged
2010
|
| Sorozat: | Acta Universitatis Szegediensis : acta juridica et politica
73 No. 1-64 |
| Kulcsszavak: | Betegápolás |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/7444 |
| Tartalmi kivonat: | A tartós ápolás az egészségügyi és a szociális ellátás határterületén helyezkedik el. Igénybevevői legtöbbször testi vagy szellemi fogyatékosok, idősek és egyéb olyan csoportok, amelyek támogatásra szorulnak a mindennapi életben. Az ápolásnak ezt a formáját gyakran — legalábbis részben — nem hivatásos ápolók, hanem rokonok, barátok biztosítják. Az EU egyes tagállamaiban jelentős különbségek tapasztalhatók a tartós ápolás keretében nyújtott szolgáltatásokban, a tartós ápolás szervezetrendszerében és szociális védelmi rendszerben betöltöttszerepében. Ennek oka a felelősségi körök eltérő megosztása a magánszféra, a család és aközszféra közö tt, az egészségügyi és a szociális ellátás országonként eltérő szervezeti rendszere és e két terület határvonalának különböző meghatározása. Az Európai Unióban a tagállamok maguk végzik egészségügyi és szociális védelmi rendszereik kialakítását, finanszírozását és igazgatását. A nemzeti ellátórendszerek manapság új kihívásokkal néznek szembe: elöregedő társadalmakban élünk, ahol a betegek egyre színvonalasabb ellátást igényelnek. Az Unió ezért azt javasolja, hangolják össze a korszerűsítés érdekében tett erőfeszítéseinket. Támogatva a tagállamok saját reformjait, az Unió a nemzeti ellátórendszerek tekintetében három hosszú távú, együttesen megvalósítandó célt szorgalmaz. Ezek a következők: — az egészségügyi ellátás és a szociális szolgáltatások könnyű hozzáférhetőségének biztosítása; az ellátás minőségének javítása; a finanszírozás fenntarthatóságának biztosítása. E célok csak úgy érhetők el, ha minden érintett fél együttműködik megvalósításuk érdekében. A tapasztalatcsere és a bevált módszerek egymás közti megosztása jó eszköz a szakpolitikai tevékenységekkel kapcsolatos ismeretek bővítésére, a kölcsönös tanulás és a fejlődés elősegítésére. Magyarországon jelenleg az öregségi és betegségi tartós ápolásra vonatkozó szabályozás nem egységes. Nincs önálló ápolási biztosítás. Hazánkban az ápolási, gondozási ellátást az egészségügyi törvény és a szociális törvény, továbbá az ezek végrehajtására kiadott kormány-, illetve miniszteri rendeletek szabályozzák. Fontos megjegyezni, hogy bár a törvényi szabályozás meghatározza bizonyos lakosságszám fele tti tele-pilléseknél a helyi, illetve megyei önkormányzatok ellátásszervezési felelősségét, a házi ápolás, illetve az egyes ellátási formák felkeresése és az elhelyezés a hozzátartozók, főként a család feladata marad. A tanulmány a tartós ápolás (előtérbe helyezve az időseket érintő ellátási formákat) megvalósításához elengedhetetlenül szükséges eset-koordináció elméleti kérdéseit és az egyes Európai Uniós tagállamokban megvalósított jó (követendő) gyakorlatokat és módszereket tekinti át. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 257-275 |
| ISSN: | 0324-6523 |