Institutionelle grundlagen der legislation in Ungarn (1920-1944/45)
A korszak választójogi jogszabályainak az. anyagi :választójogra vonatkozó főbb rendelkezéseit . röviden áttekintve szembeötlik, hogy a . jogalkotók nem mértek egyenlő mértékkel: mindenekelő tta nőket és a fiatalokat juttatták hátrányos helyzetbe. Az 1918: I. néptörvényt alapul vevő Friedrich-féle r...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tudományos bizottsága
Szeged
2007
|
| Sorozat: | Acta Universitatis Szegediensis : acta juridica et politica
70 No. 14 |
| Kulcsszavak: | Jogtörténet - Magyarország - 1920-1945, Törvényhozás - Magyarország - 1920-1944 |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/7375 |
| Tartalmi kivonat: | A korszak választójogi jogszabályainak az. anyagi :választójogra vonatkozó főbb rendelkezéseit . röviden áttekintve szembeötlik, hogy a . jogalkotók nem mértek egyenlő mértékkel: mindenekelő tta nőket és a fiatalokat juttatták hátrányos helyzetbe. Az 1918: I. néptörvényt alapul vevő Friedrich-féle rendszerben még alig volt eltérés anemek kötött, utána: viszont a nők kárára lényeges különbségek alakultakki,ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a :kisgazdapárt, majd a helyébe lépő kormánypártok idegenkedtek az egyház főként a katolikus papság — által könnyebben befolyásolható nőktől, akiknek helyét különben i s_. a családban és nem a politikai °küzdelmekben láttak. Bár :a baloldali ellenzék az általa ; kívánt általánosabb választójogot a nőkre is ki akarta terjeszteni, mégis,; különös módon, a női választójog legharcosabb 'követelni a különféle keresztény pártok képviselői ' voltak,minthogy elsősorban' ők számítottak a női szavazatokra: A választójogi korhatár fokozatos:és differenciált emelése, a fiatalabb nemzedék háttérbe szorítása ugyancsak, az ellenzék ellen irányult. Míg azonban ez az 1920-as évek elején egyértelműen :a baloldalt sújtotta ;az 1938: XIX. tc.-beli szabályozás a nyilaspártok és más szélsőjobboldali irányzatok visszaszorítását is célozta. Ezek ugyanis a nacionalizmus < légkörében nevelt ifjúság bizonyos rétegeit jelentős mértékben befolyásolták. Az ugyancsak növekvő időtartamban megkövetelt : magyar állampolgárság és helyben lakás föltétele eredetilegazelső világháború idején ;bevándorolt . zsidóság . távoltartását célozta a választástól. Ezt, bár idővelelvesztettea „rendeltetését", mégis megtartották. A jogalkotó szervek igyekeztek : ugyan eleve áthidalni a trianoni békeszerződés . okozta állampolgársági bonyodalmak választójogi lecsapódását, a gyakorlatban azonban a jogszabályok ez irányú rendelkezései sok nehézséget okoztak: Az egy helyben lakás (domicílium) : föltétele, amely az állandó lakással rendszerint 'együttjáró megállapodott életmódot 'volt hivatva méltányolni, elsősorban a munkalehetőségek szűkössége: miatt a lakóhelyüket gyakrabban változtató munkásokat sújtotta; különösena világháborút követő, valamint a gazdasági válság éveiben zárhatott ki sok, vándorbotra szorult munkásembert e fontos politikai jogból. A jogszabály-szerkesztők célja éppen ez lehetett. Mivel e föltétel bizonyos értelmiségi rétegek, így a menekült: vagy állástalan' közalkalmazottak számára is hátrányos volt,a jogszabály-szövegezők eleve gondoskodtak, hogy ezeket a kormánypártinak vélt elemeket legalább részben fölmentsék alóla. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 1-48 |
| ISSN: | 0324-6523 |