Adalékok Marsilio Ficino De vita című művének utóéletéhez hogyan került a De vita Angliába? /
This study seeks to contribute to the survival of Marsilio Ficino’s work De vita libri tres with new additions. After a brief review of its text editions and translations, previous findings are mentioned in the literature on survival in Germany, France, and Switzerland. Then some French authors’ wor...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
MTA-SZTE Antikvitás és reneszánsz: források és recepció Kutatócsoport
Szeged
2020
|
| Sorozat: | Antikvitás és reneszánsz
|
| Kulcsszavak: | Filozófia - olasz - 15. sz. |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.14232/antikren.2020.5.107-126 |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/71844 |
| Tartalmi kivonat: | This study seeks to contribute to the survival of Marsilio Ficino’s work De vita libri tres with new additions. After a brief review of its text editions and translations, previous findings are mentioned in the literature on survival in Germany, France, and Switzerland. Then some French authors’ works are referred to that have not been included in the research so far. However, my main question is how and when did De vita get to England? To answer this, the paper examines the three years after the editio princeps (1489), when three Oxford scholars were in Florence as guests of Lorenzo de’ Medici, students of Angelo Poliziano and Demetrios Chalkokondyles. These scholars were William Grocyn, Thomas Linacre, and William Latimer, who, after deepening their knowledge of Greek and classical literacy, returned home to become the defining personalities of their homeland. Since Ficino also belonged to the Medici Circle and was in close contact with the said Florentine scholars, as evidenced by Ghirlandaio’s frescoes painted in 1488–1489, it cannot be ruled out that Latimer began to take an interest in humanistic medicine because of Ficino’s De vita. Latimer continues his medical studies in Italy on the path by which Ficino begins his book: reading Galen’s works, of which later on Latimer published several translations in Latin. Thus, it is almost certain that De vita first came to England shortly after its first release, by Latimer and his associates. Tanulmányomban Marsilio Ficino De vita libri tres című művének továbbéléséhez igyekszem új adalékokkal hozzájárulni. Szövegkiadásainak és fordításainak rövid áttekintése után utalok a szakirodalom korábbi eredményeire a németországi, franciaországi és svájci továbbélést illetően, majd kitérek néhány francia szerző azon műveire, amelyeket eddig nem vontak be a vizsgálódásba. Fő kérdésem azonban az, hogyan és mikor került Angliába a De vita? A válaszhoz az editio princepset (1489) követő három évet vizsgálom, amikor is három oxfordi tudós volt Firenzében Lorenzo de’ Medici vendégeként Angelo Poliziano és Démétrios Chalkokondylés tanítványa. E tudósok: William Grocyn, Thomas Linacre és William Latimer, akik görögtudásuk és klasszikus műveltségük elmélyítése után hazatérve hazájuk meghatározó személyiségeivé váltak. Mivel Ficino is a Medici-körhöz tartozott, és az említett firenzei tudósokkal szoros kapcsolatban állt, amint azt Ghirlandaio 1488–1489-ben festett freskórészlete tanúsítja, nem kizárt, hogy Latimer Ficino hatására kezdett el érdeklődni a humanista orvostudomány iránt. További orvosi tanulmányait ugyanis Itáliában azon a nyomvonalon folytatja, amelyen Ficino a De vitát kezdi: Galénos munkáinak olvasásával, majd fordításával. Így majdnem biztos, hogy a De vita Latimerrel és társaival került először Angliába, nem sokkal annak első megjelenése után. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 107-126 |
| ISSN: | 2560-2659 |