A fekete maszkulin flâneurség, városi hangtájképek és nemfehér nők hangjai Teju Cole Open city című regényében
Jelen cikk a fekete maszkulin flâneurség fogalmát körvonalazza: nagyvárosi környezetben vizsgálja a flâneur rasszal és genderrel összefüggő sajátos élményeit, illetve gyakorlatait. A szociolingvisztika társas-konstruktivista poszthumanista megközelítése (Pennycook 2018), a fekete- (Glissant 1989; Cr...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócsoport, Angol-Amerikai Intézet, Szegedi Tudományegyetem
Szeged
2020
|
| Sorozat: | Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat
10 No. 2 |
| Kulcsszavak: | Amerikai irodalom története - 21. sz., Társadalomtudomány |
| doi: | 10.14232/tntef.2020.2.161-183 |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/71823 |
| Tartalmi kivonat: | Jelen cikk a fekete maszkulin flâneurség fogalmát körvonalazza: nagyvárosi környezetben vizsgálja a flâneur rasszal és genderrel összefüggő sajátos élményeit, illetve gyakorlatait. A szociolingvisztika társas-konstruktivista poszthumanista megközelítése (Pennycook 2018), a fekete- (Glissant 1989; Crawley 2017) és a hangkultúrával (Stoever 2016; LaBelle 2010, 2018; Voegelin 2010) kapcsolatos tanulmányok megkérdőjelezik a vizualitás, a látható másság kizárólagos kategorizáló szerepét, a rassz és a gender fogalmát pedig (verbális és nem verbális eszközökkel kifejezett) nyelvi, szemiotikai (Kandiah 1998), illetve szonikus (re)konstrukcióként konceptualizálják. A butleri performativitás fogalomhoz kapcsolódóan a rekonstrukció azt jelzi, hogy a beszélők alkotó nyelvi tevékenysége képes újraalkotni, átformálni az adott társadalomban érvényes ideológiai jelentéseket. A cikk ezen értelmezési kereteket alapul véve a fekete flâneurség szonikus megalkotásának megjelenítésére és problematikájára fókuszál kortárs amerikai író Teju Cole Open City című regényében a főszereplő és narrátor figuráján keresztül. Mivel az elemzés alapvetően a fekete férfinek, Juliusnak a perspektívájára fókuszál, szükségképpen kitér a fekete és a fehér flâneur közötti különbségek komparatív vizsgálatára is. Mindezen szempontokat a városi térhez kapcsolva kutatásom a következő részkérdésekre keresi a választ: (1) mennyiben működnek a városi térben a zenei, szóbeli és más szonikus elemek olyan traumák indexeként, mint a rasszista és patriarchális elnyomás, a gyarmatosítás, az amerikai indián vagy a ruandai genocídium, a nemi erőszak; (2) hogyan találkozik a hang és a tér a rassz és a gender keresztmetszetében, mit árulhatnak el ezek a kapcsolatok a városi helyszínek és szubjektumok akusztikai és társas-társadalmi viszonyairól; (3) hogyan artikulálják a fekete flâneurnek a különböző női figurákhoz és kifejeződési formákhoz fűződő viszonyát, érzéseit a különböző szonikus elemek (a különböző zenei formák, hangok, zajok, beszédtettek és a csend). |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 161-183 |
| ISSN: | 2062-7084 |