Traces of Byzantine influence in medieval Hungarian law
A tanulmány - a szerző 2008-ban megvédett doktori értekezésére alapozva - a középkori magyar jogra gyakorolt bizánci hatás kérdéseit taglalja. A bizánci kultúrát Magyarországra közvetítő tényezők közül a legfontosabb szerepet a keleti egyház játszotta. Nem meglepő tehát, hogy a bizánci hatás nyomai...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2014
|
| Sorozat: | Acta Universitatis Szegediensis : Opuscula Byzantina
11 A Kárpát-medence, a magyarság és Bizánc = The Carpathian basin, the Hungarians and Byzantium 11 |
| Kulcsszavak: | Jogtörténet - magyar - 11-13. sz., Egyházjog - magyar - középkor |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/71518 |
| Tartalmi kivonat: | A tanulmány - a szerző 2008-ban megvédett doktori értekezésére alapozva - a középkori magyar jogra gyakorolt bizánci hatás kérdéseit taglalja. A bizánci kultúrát Magyarországra közvetítő tényezők közül a legfontosabb szerepet a keleti egyház játszotta. Nem meglepő tehát, hogy a bizánci hatás nyomai leginkább középkori magyarországi kánonjogunkban fedezhetők fel. A szabolcsi zsinat (1092) és az I. esztergomi zsinat (1100 körül) azon szabályai például, amelyek megengedték, hogy a papok együtt éljenek első, törvényesen elvett feleségükkel, nagy valószínűséggel a 7. század végi trulloszi zsinatra vezethetők vissza. Szintén a keleti egyház hatásának gyanúját veti föl a szabolcsi zsinat azon előírása, amely büntetést rendel azon „latinokra", akik nem követvén a magyarok törvényes szokását, nem hagyják el a húsételeket már a hamvazószerda előtti hétfőn, mivel a bizánci egyház szokása szerint a húsételek tilalma a húsvét előtti nyolcadik hét hétfőjén kezdődött. A II. esztergomi zsinat (1112) egyes szabályai, amelyek az egyházi házasságkötés formájára .és tartalmára vonatkoznak, szintén bizánci hatásra utalnak, amint az I. esztergomi zsinat azon rendelkezése is, amely megengedte a házassági kötelék felbontását. Több párhuzam fedezhető fel a középkori bizánci és magyar büntetőjog között is, e hasonlóságok azonban nem bizonyítanak bizánci jogból való átvételt. A magyar udvari írásbeliség, valamint a hiteles helyek gyakorlata kapcsán többször felvetett bizánci hatás gyanúja sem igazolható fennmaradt forrásainkból. A bizánci és magyar közjogi berendezkedés közötti párhuzamok ugyancsak nem vezetnek arra a következtetésre, hogy a magyar gyakorlat bizánci hatásra alakult ki. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 115-126 |
| ISBN: | 978-963-306-298-2 |