A Délkelet-Alföld és Szeged építő-, díszítő-, használati köveinek erdélyi geológiai vonatkozásai a kora népvándorlás kortól a török korig
The lowlands of the Great Hungarian Plain (GHP) are generally lacking easily reachable outcropping natural rocks suitable for construction, decorative purposes or the preparation of various household commodities. The best resources meeting the QC requirements are mainly found in Southern Transylvani...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Testületi szerző: | |
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2017
|
| Sorozat: | Közép-európai Monográfiák
16 Magyarok a Kárpát-medencében 2. 16 |
| Kulcsszavak: | Kárpát-medence - földtan, Erdély - geológia, Geológia - Magyarország - regionális, Alföld |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/69739 |
| Tartalmi kivonat: | The lowlands of the Great Hungarian Plain (GHP) are generally lacking easily reachable outcropping natural rocks suitable for construction, decorative purposes or the preparation of various household commodities. The best resources meeting the QC requirements are mainly found in Southern Transylvania. These rocks range from marbles, schists, quartzites, the prevailing Upper Cretaceous „Bózes" type sandstones, Miocene oolithic limestones and fine-grained sandstones. Flint and salt also belong to this group. The best transportation route was offered by the Maros River itself. Numerous Early Avar cemeteries found along the Maros valley and the SE GHP yielded various type of stones used. Detailed archeometric analysis of theses stones from the largest Early Avar Age cemetery near Makó, representing the first settling generation brought interesting results. As these groups most likely used the rocks that they encountered during the course of their migration into the basin preceding 568 A.D., they must record the route itself too, which is so far unsettled in Hungarian archeology. The majority of the stones come from rocks found in SE Transylvania in the southern rim of the Transylvanian Mid-Mountain along the Maros valley. In addition, the northern half of the Southern Carpathians, the NW, SE and S part of the Transylvanian Basin. According to this, the route of migration out of Bulgaria must have led through SE Transylvania. Building and decorative stones of similar types and origin for the medieval castle of Szeged, the Downtown church as well as numerous temples and monasteries in the SE Great Hungarian Plains indicate the sustainment of these geological, economic links till the 17th century. Az Alföld természetes kövekben szegény vidékén óriási szerepe volt más tájakról származó kőzeteknek. A legközelebb minőségileg is elfogadható források főként Dél-Erdélyben vannak. Ezek a márványoktól, a csillámpalákon, kvarcitokon, a domináns felső-kréta „bózesi" homokköveken át a miocén ikrás mészkövekig és homokkövekig terjednek. Ide tartozik a tűzkő és a só. A szállításhoz a legésszerűbb megoldást a Maros biztosította. A népvándorláskorban a DK-Alföldön számos kora avar temetőből került elő kőanyag. Az egész térség legnagyobb első generációs kora avar temetője Makó-Mikócsa mellett található, mely kőeszközeinek vizsgálata új érdekes eredményeket hozott. Mivel 568-as megérkezésüket megelőzően a vándorlás során érintett területek kőzeteinek anyagát minden bizonnyal hasznosították, így ezek vizsgálata az egykori migrációs útvonalakra is fényt deríthet, melyet eddig a magyar régészet csak feltételezni vélt. Az eszközök kőzetanyagának többsége egyértelműen DK-Erdélyi származású, az Erdélyi-középhegység déli, Maros-menti, a Déli-Kárpátok északi és az Erdélyi-medence déli, északnyugati és délkeleti részére korlátozódik. így feltételezhető, hogy a vizsgált közösség Bulgáriából Erdélyen keresztül vándorolt be a Kárpát-medencébe. A középkori szegedi vár az Alsóvárosi templom és számos DKalföldi monostor, templom építő és díszítőkövei között is hasonló elterjedési területről származó kőzettípusok voltak azonosíthatóak, mutatva a területek fontos geológiai, gazdasági kapcsolatát egészen a XVII századig. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 123-134 |
| ISBN: | 978-615-80462-2-0 |
| ISSN: | 2062-3712 |