"Theatrum mundi" and the ages of man
A "szinház az egész világ" szállóigévé vált shakespeare-i metaföra elterjedését vizsgálja a tanulmány /1/ a shakespeare-i életműben, /2/ a kortárs angol irodalomban, /3/ s általában az európai kulturában. Itt egyuttal feltárja a topos •/Platonig visszanyaló/ klasszikus és /az üdvtörténetre...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
1984
|
| Sorozat: | Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae : papers in english and american studies
3 Papers in English and American studies : Tomus III. - Shakespeare and the emblem : studies in Renaissance iconography and iconology 3 |
| Kulcsszavak: | Angol irodalom története - 16-17. sz., Műelemzés - angol, Ikonográfia |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/68617 |
| Tartalmi kivonat: | A "szinház az egész világ" szállóigévé vált shakespeare-i metaföra elterjedését vizsgálja a tanulmány /1/ a shakespeare-i életműben, /2/ a kortárs angol irodalomban, /3/ s általában az európai kulturában. Itt egyuttal feltárja a topos •/Platonig visszanyaló/ klasszikus és /az üdvtörténetre alapozott/ keresztény eredetét. A "Theatrum N'undi" gondolatához Shakespearenél is szorosan kapcsolódik a hét emberi életkor /"seven ages"/ képvilága, amely kapcsán ugyanugy beszélhetünk a pogányklasszikus és a biblikus-keresztény genezisről. . Eszmetörténeti szempontból Augustinusig nyulik vissza az a gondolat, hogy az emberi élet korszakai tipológikusan viszonyithatóak a világ hét korszakához és a teremtés hét napjához. A reformáció idején jelentkező apokaliptikus gondolkodásmódban olykor hangot kapott aTalmudra visszavezethető "világhét" elképzelés, miszerint a teremtés hat aktiv napjának megfelelően hatezer évig fog fennállni a világ. A következőkben a szerző a "világszinház" és az életkorszakok legelterjedtebb ikonográfiáját ismerteti és értelmezi. Végezetül Shakespeare III. Richard-jának az elemzése következik a "Theatrum Mundi" metafóra alapján. A dráma elemzés szerint a mü alapmetafórái a "szinész" és a."világ" egyuttal strukturaszervező elvekké is válnak: a játszó szinész /Richard/ s az általa majdnem elpusztitott, de mégis regenerálódó világ konfliktusaként is értelmezhető a dráma. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 273-336 |
| ISSN: | 0230-2780 |