Három archeofiton faj műtrágya érzékenységének meghatározása
Az archeofitonok a szegetális fitoasszociációk tagjaiként fontos szerepet töltenek be a szántószegélyek biodiverzitásában. Ugyanakkor ezen taxonok száma jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben. Ennek okai a megváltozott mezőgazdasági termelés szerkezetben, ezen belül is például a megemelkedett mű...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar
Szeged
2019
|
| Sorozat: | Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok
14 No. 2 |
| Kulcsszavak: | Biodiverzitás, Agrokémia, Műtrágya |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/67575 |
| Tartalmi kivonat: | Az archeofitonok a szegetális fitoasszociációk tagjaiként fontos szerepet töltenek be a szántószegélyek biodiverzitásában. Ugyanakkor ezen taxonok száma jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben. Ennek okai a megváltozott mezőgazdasági termelés szerkezetben, ezen belül is például a megemelkedett műtrágya-alkalmazásban keresendők. Vizsgálatunkban három efemer szántóföldi faj műtrágya érzékenységét vizsgáltuk ex situ csírázásvizsgálattal, szabadföldi kísérlet keretében, valamint a prolin tartalom mérésének segítségével. A Papaver rhoeas esetében tapasztaltuk a legkedvezőbb csírázási paramétereket mind sebesség (7,32 nap), mind csírázási arány (0,81) tekintetében. Ezek az értékek jelentősen romlottak az alkalmazott műtrágyás kezelés hatására (8,3 – 10,03 nap, csírázási arány: 0,72-0,39). A Cyanus segetum esetében lassabb kezdeti fejlődést tapasztaltunk, illetve a kezelés káros hatása ennél a fajnál is szignifikánsan kimutatható volt (átlagos csírázási idő: 12-13 nap, csírázási arány: 0,52-0,09). A Consolida regalis nem csírázott a kísérlet időtartama alatt. A Consolida regalis a műtrágyás kezelésre nagyobb virágzás intenzitással válaszolt. A prolin tartalom felhalmozódás magas sóérzékenységre utalt a Cyanus segetum esetében (0,49-0,54 mg/100 mg), mely ezen faj visszaszorulásának egyik oka lehet. Az eredményeink alapján a szarkaláb illetve a búzavirág esetében is magas érzékenységet tapasztatunk, mely a szántószegélyek védelmét indokolttá teszi hazánkban is. Abstract: The archaeophytes have important role in biodiversity, because there are important members of field edge communities. At the same time, the number of these species decreased in recent decades. The changed structure of agricultural production (including fertilizer application increase) may be the reason for this. Aim of our study was to determine fertilizer sensitivity of three archaeophyte species using germination test, open field observation and proline content measurement. In case of Papaver rhoeas had the best germination parameters either speed (7.32 day) or germination rate (0.81). These values declined due to the applied fertilizer treatment (8.3-10.03 day, germination rate: 0.72-0.39). Cyanus segetum germinated slower (mean germination time: 12-13 day), and the harmful effect of treatment was also significant (germination rate: 0.52-0.09). Consolida regalis was not germinated in examination period. Higher blooming intensity was detected in open field in case of Consolida regalis due to fertilizer application. Salt sensitivity of Cyanus segetum is supported by proline accumulation (0.49-0.54 mg/100 mg), which could be one reason of decrease. Based on our results, there is high sensitivity of fertilizers in case of larkspur and cornflower, which justify the protection of arable edges in Hungary. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 19-26 |
| ISSN: | 1788-7593 |