Tanulói szövegek és értékelésük empirikus vizsgálata
A hazai fogalmazáskutatás egyelőre szűk kört érint és kevés módszertanilag megalapozott, nagymintás vizsgálat eredményei ismertek. Az anyanyelvi szövegalkotás fejlesztése így job‐ bára empirikus kutatásokkal történő megalapozás nélkül folyik; az eredményességéről is ke‐ vés információ áll rendelkezé...
Elmentve itt :
| Testületi szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2013
|
| Sorozat: | Pedagógiai Értékelési Konferencia
11 |
| Kulcsszavak: | Fogalmazáskutatás - előadáskivonat, Fogalmazásképesség - általános iskola - előadáskivonat, Iskolai teljesítmény - általános iskola - előadáskivonat, Mérés - pedagógiai - előadáskivonat |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/60923 |
| Tartalmi kivonat: | A hazai fogalmazáskutatás egyelőre szűk kört érint és kevés módszertanilag megalapozott, nagymintás vizsgálat eredményei ismertek. Az anyanyelvi szövegalkotás fejlesztése így job‐ bára empirikus kutatásokkal történő megalapozás nélkül folyik; az eredményességéről is ke‐ vés információ áll rendelkezésünkre (Molnár és Nagy, 2012). Korábbi nagymintás vizsgálatok (Orosz, 1972; Kádárné, 1990; Molnár, 2002) a tanulói szövegek általános minőségében a 6. évfolyam után nem mutattak az életkorhoz köthető változást; különbségek az iskolatípus, a szociokulturális háttér és a nem változói mentén jelentek meg, azonban számos terület fel‐ táratlan. Nem vizsgált a különböző fejlesztési koncepciók hatása a tanulásra, így az utóbbi évtizedek társadalmi és tantervi változásainak hatása sem a fogalmazásképesség fejlődésé‐ re. A kutatási kérdések ritkán irányulnak az írásbeli szövegalkotás fejlettsége és a tanulás, az iskolai eredményesség más aspektusai közötti kapcsolatokra (Molnár, 2010) és a fogalma‐ zásképesség értékelésének vizsgálatára (Horváth, 1998). Ugyanakkor a mintákba csak elvét‐ ve kerültek be alsó tagozatos, illetve szakiskolás diákok. A szimpózium előadásai ezért e kérdéseket vizsgálják, az írásbeli szövegalkotás fejlődése hátterének, fejlesztése módszereinek és értékelésének feltárásához járulnak hozzá klasszi‐ kus és modern tesztelemzési eljárások alkalmazásával. A fogalmazásképesség fejlettségének mutatójaként realisztikus feladathelyzetben írt tanulói szövegeket használnak. Ezek értéke‐ lése holisztikus és analitikus szempontok szerint történt, egyenként meghatározott skálá‐ kon, kiképzett értékelőkkel, két különböző fogalmazásmérésben. Az első előadás egy, 4. és 8. évfolyamon, 2012‐ben végzett mérés adataival elemzi két, az anyanyelvi fejlesztés hagyományos elveitől eltérő koncepció alapján tanuló diákok szöve‐ geit, s a teljesítményeket a hagyományosnak nevezhető programokban tanulókéhoz viszo‐ nyítja, így a fejlődésről, illetve az anyanyelvi nevelés eredményességéről ad a korábbiaknál árnyaltabb képet. A többi előadás témája egy magyar nagyvárosban, 2010‐ben, 9. évfolya‐ mos gimnazista, szakközépiskolás és szakiskolás diákok körében zajlott, fogalmazáskompo‐ nenst is tartalmazó mérés adatbázisának másodelemzése. A tanulói szövegek értékelését a modern tesztelmélet módszereivel vizsgálva az adott értékelési rendszer megfelelőségének, az értékelők bírálói viselkedésének lehetséges, nálunk még elvétve használt elemzési módját mutatjuk be. Feltárjuk, hogy az adott vizsgálatban az értékelők ítélete hasonló és nem torzí‐ tották szövegen kívüli jellemzők. A szövegalkotás és a szövegértés kapcsolatainak elemzésé‐ vel az anyanyelvi fejlesztés egyik előfeltételezését, az olvasás előtérbe helyezésének jogos‐ ságát vizsgáljuk. Végül bemutatjuk, hogy a tanulói szövegek minősége és a rendelkezésre ál‐ ló demográfiai, szocioökonómiai és tanulmányi háttérváltozók vizsgálatával a korábban leír‐ takhoz képest milyen összefüggéseket találtunk. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 40-41 |