"Gyorsuló sáv" vagy "parkolópálya"? a nyelvi előkészítő évfolyam értékelése : érettségi eredmények, diákok, nyelvtanárok és szülők véleménye
A nyelvi előkészítő évfolyam a 2004/2005. tanévben 407 iskolában indult 11 834 diákkal, és a 2007/2008. tanévben már 16 991 diák tanult NYEK-en. A program beindítását nem előzte meg kutatás vagy igényfelmérés annak ellenére, hogy a hazai közoktatásban magas óraszámban, csoportbontásban, nemzetközi ö...
Elmentve itt :
| Testületi szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2010
|
| Sorozat: | Pedagógiai Értékelési Konferencia
8 |
| Kulcsszavak: | Értékelés - pedagógiai - előadáskivonat, Idegen nyelv tanítása - előadáskivonat |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/60627 |
| Tartalmi kivonat: | A nyelvi előkészítő évfolyam a 2004/2005. tanévben 407 iskolában indult 11 834 diákkal, és a 2007/2008. tanévben már 16 991 diák tanult NYEK-en. A program beindítását nem előzte meg kutatás vagy igényfelmérés annak ellenére, hogy a hazai közoktatásban magas óraszámban, csoportbontásban, nemzetközi összehasonlításban tekintve alacsony hatékonysággal tanulnak a diákok idegen nyelveket (Nikolov, 2007; Vágó, 2007). A heti 11–18 órás képzés céljai: (1) használható nyelvtudáshoz juttatni a diákokat, hogy emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát tudjanak tenni, (2) a tanulókban kedvező attitűd és motiváció kialakítása a nyelvek, kultúrák és a nyelvtanulás iránt, (3) váljanak autonóm nyelvtanulókká, (4) esélyteremtés, hátránykompenzálás. Ezek megvalósulását vizsgálja a szimpózium. Az első NYEK évfolyamot nagymintás kvantitatív vizsgálatok követték nyomon (Nikolov, Ottó és Öveges, 2005 a, b; Nikolov és Ottó, 2006, Nikolov és Öveges, 2006), majd az ötödik tanév végén egy átfogó kérdőíves értékelés készült zárt és nyitott itemekkel, valamint az összes végzős diák érettségi adatainak összehasonlítása a nem NYEK-es érettségizők adataival (Nikolov, Ottó és Öveges, 2009). A szimpózium két előadása az utóbbi nagymintás vizsgálat két szeletét elemzi, egyrészt a szülők véleményét, másrészt az érettségi eredményeket. Három további előadás azt elemzi, hogy a fenti kutatás eredményeiről egy-egy középiskola nyelvtanárainak és diákjainak mi a véleménye. Az adatokat fókuszcsoportos interjúkkal, írásbeli feladatokkal, és strukturált interjúkkal 2009 decemberében gyűjtöttük, majd kvalitatív elemzéssel a legfontosabb mintázatokat emeltük ki. Az eredményekből összetett kép rajzolódik ki a NYEK-ről. A leglényegesebb, hogy a célok közül kevés valósult meg. Mindössze minden ötödik diák tett sikeres emelt szintű érettségit, és kizárólag a középszinten teljesítettek jobban a NYEK-es diákok a nem NYEK-es társaikhoz képest (3–13% között), míg az emelt szinten nem volt különbség a teljesítmények között. Az intenzív tanévről lényegesen kedvezőbbek a vélemények, mint az azt követő négy tanévről. Sok diák, szülő, nyelvtanár értékelte gyorsuló sávnak, rendkívüli lehetőségnek, mások parkolópályának, elvesztett időnek. A tanulók 51%-a, a szülők 36%-a nem választaná újból. A felzárkóztatással sincs minden rendben: az intézmények 91%-ában jobb képességűek, motiváltabbak a NYEK-es diákok, mint a többi diákjuk. Az esettanulmányokból három középiskola helyi sajátosságaiba kapunk bepillantást. A résztvevők által megfogalmazott véleményekből kibontakoznak a helyi kontextus sajátosságai. Bemutatjuk, hogy a felülről jövő innovációt, a központi célokat hogyan alakítják a nyelvtanárok és diákok nézetei, meggyőződései a nyelvtanulásról, a képességekről és motivációról, valamint saját szerepükről. A NYEK messze túlmutat a nyelvtanuláson, mivel egy teljes tanévvel meghosszabbítja a középiskolai tanulmányokat, aminek előre nem látott következményei is vannak. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 59-60 |