Kognitív képességek longitudinális vizsgálati eredményei
A keresztmetszeti vizsgálatok nem adnak pontos képet a fejlődést meghatározó tényezők hatásáról, a fejlődés pontos menetéről, illetve szintjeiről. Longitudinális, azaz követéses vizsgálat alkalmas csak például az egyes kohortok esetében a fejlődés menetére gyakorolt különböző környezeti hatások pont...
Elmentve itt :
| Testületi szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2007
|
| Sorozat: | Pedagógiai Értékelési Konferencia
5 |
| Kulcsszavak: | Kognitív képességek - előadáskivonat |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/60347 |
| Tartalmi kivonat: | A keresztmetszeti vizsgálatok nem adnak pontos képet a fejlődést meghatározó tényezők hatásáról, a fejlődés pontos menetéről, illetve szintjeiről. Longitudinális, azaz követéses vizsgálat alkalmas csak például az egyes kohortok esetében a fejlődés menetére gyakorolt különböző környezeti hatások pontos meghatározására. Ez és ehhez hasonló, az utóbbi években kulcsfontosságú szerepet betöltő kérdések megválaszolására számos longitudinális projektet indítottak el nemzetközi szinten. Ezek legfontosabb eredményei hosszú távon mutatkoznak meg. Az SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoportja 2003-ban több kutatási forrást koncentrálva indított el Magyarországon egyedüliként egy longitudinális projektet, amely számos kognitív (matematikai és természettudományos műveltség, induktív, analógiás, problémamegoldó és kombinatív gondolkodás, olvasási képesség stb.) és affektív (tanuláshoz való viszony, tantárgyi attitűdök stb.) területen vizsgálja a magyar oktatás problémáit. Az első adatfelvételben (2003-ban) első, ötödik és kilencedik évfolyamos diákok vettek részt (kb. N=5000, 3000, illetve 2000). E diákok minden évben 2–4 különböző képességterületen megmérettetésre kerültek, és a felmérések folytatódnak addig, amíg a tanulók ki nem kerülnek a közoktatás keretei közül. A diákok képességszintjének alakulását ugyanazon képességterület viszonylatában kb. háromévente vizsgálja a kutatócsoport. Ezen eredmények lehetővé teszik a személyre szabott fejlődési görbék leírását, és a korábban említett problémákra adott válaszok megfogalmazását. A projekt eredményei alkalmasak arra, hogy azokat hasonló hazai és nemzetközi mérésekkel is összehasonlítsuk (Csapó, 2006). A szimpózium keretében az SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoport tagjai beszámolnak az eddigi longitudinális felmérések keretében, néhány kognitív képességterületeken született első, illetve esetenként már követéses vizsgálatok eredményéről. Józsa Krisztián első, majd ugyanazon diákok második osztályos teljesítménye alapján ismerteti az elemi alapkészségeknek az olvasási képesség fejlődésében betöltött szerepét. Csapó Benő harmadik évfolyamos diákok matematikai gondolkodásának fejlettségét elemzi. B. Németh Mária a nemzetközi TIMSS-eredményekkel és korábbi kutatásaival hasonlítja össze a természettudományos tudás életszerű helyzetekben való alkalmazhatóságának legfrissebb eredményeit, és elemzi a hét év alatt történt változásokat. Molnár Gyöngyvér pedig hetedik és tizenegyedik évfolyamos diákok főleg matematikai ismereteinek alkalmazhatóságát vizsgálja, és változásuk lehetséges okait tekinti át. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 53-54 |