Inportancia de la tópica del espacio natural en el Quijote
A kaland- és a lovagregény csak látszólag ideális műfaji keret a természet és ezen belül a táj megjelenítéséhez, Cervantes nagyregényében mégis a térábrázolás fontos elemei. A művészetekben ősidők óta jelen levő toposzok (locus amoenus, locus horridus) jellemző alkotóelemei – bár rendszerint csak je...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Universidad "József Attila", Departamento de Estudios Hispánicos
Szeged
2005
|
| Sorozat: | Acta hispanica
10 |
| Kulcsszavak: | Spanyol irodalom története, Spanyol irodalom - regény, Műelemzés - irodalmi |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/598 |
| Tartalmi kivonat: | A kaland- és a lovagregény csak látszólag ideális műfaji keret a természet és ezen belül a táj megjelenítéséhez, Cervantes nagyregényében mégis a térábrázolás fontos elemei. A művészetekben ősidők óta jelen levő toposzok (locus amoenus, locus horridus) jellemző alkotóelemei – bár rendszerint csak jelzésszerűen – gyakran visszatérnek, ezen kívül az ember természetszemléletét meghatározó oppozíciók (sík mező–vadon, alföld–hegyvidék) jelképiségére is támaszkodik, amikor a két mítosszá vált szereplő kalandjainak térbeli hátterét megrajzolja. Figyelemre méltó ilyen szempontból a fantasztikus, illetve csak illúzióként megélt felemelkedés (Clavileño-epizód) és alászállás (Don Quijote a Montesinos barlangjában és Sancho Panza „balesete” a gödörben) szimbolikus jelentése. Különösen fontosak az alapvető utópiák és disztópiák tér- és idődimenziói (Don Quijote szónoklata a képzeletében feltámasztott aranykorról, valamint a fegyverhordozó kormányzósága Barataria szigetén), melyek a regény értelmezésének alapkérdéseihez vezetik az olvasót. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 35-46 |
| ISSN: | 1416-7263 |