Egy pszicholingvisztikai indíttatású számítógépes nyelvfeldolgozási modell felé
Cikkünkben egy, az eddigi megközelítésektől jelentősen eltérő nyelvelemző rendszert ismertetünk, mely a következő alapelvek szem előtt tartásával készül. (1) A pszicholingvisztikai indíttatás azt jelenti, hogy amennyire csak lehetséges, az emberi nyelvfeldolgozás mintájára alakítjuk ki a modellt. (2...
Elmentve itt :
Szerzők: | |
---|---|
Testületi szerző: | |
Dokumentumtípus: | Könyv része |
Megjelent: |
2014
|
Sorozat: | Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia
10 |
Kulcsszavak: | Nyelvészet - számítógép alkalmazása |
Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/58873 |
Tartalmi kivonat: | Cikkünkben egy, az eddigi megközelítésektől jelentősen eltérő nyelvelemző rendszert ismertetünk, mely a következő alapelvek szem előtt tartásával készül. (1) A pszicholingvisztikai indíttatás azt jelenti, hogy amennyire csak lehetséges, az emberi nyelvfeldolgozás mintájára alakítjuk ki a modellt. (2) Performanciaalapú rendszerként minden olyan nyelvi megnyilatkozást megpróbálunk feldolgozni, ami (leírt szövegekben) előfordul, nem helyezünk hangsúlyt az elméletileg létező, de a gyakorlatban meglehetősen ritka jelenségek kezelésére. Ugyanakkor bármilyen – rosszul formált, agrammatikus – szöveget igyekszünk nyelvi megnyilvánulásnak tekinteni és értelmezni. (3) Szigorúan balról jobbra, szavanként dolgozzuk fel a szöveget. A még el nem hangzott elemeket teljes mértékben ismeretlennek tekintjük, rájuk nem hivatkozunk. (4) Az elemző architektúrája eredendően párhuzamos. A hagyományos megközelítéssel szemben, ahol az elemzések egy láncot alkotó modulsor végén alakulnak ki, itt az éppen elemzendő szót folyamatosan, párhuzamosan jelen lévő szálak (morfológiai elemző, korpuszgyakorisági szál stb.) egyszerre vizsgálják és együttesen, egymással kommunikálva, egymás hibáit javítva határozzák meg az elemzést. (5) Nem a mondatot, hanem az akár több mondatból álló megnyilvánulást tekintjük reprezentálandó alapegységnek, lehetővé téve a mondaton belüli és mondatok közötti anaforikus viszonyok egységes kezelését. (6) Ennek megfelelően, illetve a különböző jelenségek egyidejű kezelése miatt a reprezentáció nem feltétlenül fa, hanem egy akár különböző típusú éleket tartalmazó összefüggő gráf. Az elvi megalapozást követően az elemző pilot megvalósítását is bemutatjuk. A pilot program az alapelveket szemlélteti és emellett néhány, az ismertetett elveknek megfelelő elemzési lépést is elvégez. |
---|---|
Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 79-87 |
ISBN: | 978-963-306-246-3 |