A területi felzárkózás dilemmái

Az európai statisztikai gyakorlat folyamatosan vizsgálja az egyes országok fejlettségi mutatóit. Az Európai Unió statisztikai szervezete, az Eurostat koordinálásával 1995-től állnak rendelkezésre összehasonlítható adatok a jelenlegi 28 tagország helyzetének alakulásáról. Az alapvetően azonos módszer...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Katona Tamás
Dokumentumtípus: Könyv része
Megjelent: 2014
Sorozat:A területi fejlődés dilemmái
Kulcsszavak:Statisztika
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/57998
Leíró adatok
Tartalmi kivonat:Az európai statisztikai gyakorlat folyamatosan vizsgálja az egyes országok fejlettségi mutatóit. Az Európai Unió statisztikai szervezete, az Eurostat koordinálásával 1995-től állnak rendelkezésre összehasonlítható adatok a jelenlegi 28 tagország helyzetének alakulásáról. Az alapvetően azonos módszertan alapján számított gazdaság- és társadalomstatisztikai indikátorok segítségével vizsgálható a tagországok fejlődésének dinamikája, az eltérő ütemből adódó szintkülönbség változása. Az indikátorok egységes módszertana egyre inkább lehetővé teszi a regionális különbségek összehasonlítását is. Az Európai Unióhoz 2003 után csatlakozott 13 tagország többségében érdemleges felzárkózást tükröznek az adatok, jelentős különbségekkel, sőt átrendeződéssel. Amíg a vizsgált periódus kezdetén az érintett 11 kelet-közép-európai ország a fejlettség szempontjából két csoportra, egy Visegrád és egy Balti-Balkán csoportra volt osztható, mára a 3 balti tagország egyértelműen felzárkózott a visegrádi országok fejlettségéhez, így Visegrádi-Balti és Balkán csoportról kell beszélni. A magyar felzárkózás az elemzett időszak első felében sikeres volt, míg az utóbbi tíz évben megtorpant, és lemaradóban vagyunk a Visegrád csoporttól. Ez a folyamat együtt jár Magyarországon a regionális különbségek növekedésével.
Terjedelem/Fizikai jellemzők:15-26
ISBN:978-963-306-344-6