Az újraiparosodás térbeli kérdőjelei Magyarországon
Az elmúlt két és fél évtizedben a hazai feldolgozóipar szervesen integrálódott a globális gazdaságba, egyre nagyobb teret nyert a külföldi működőtőke, megjelentek a modern iparágak, és jelentőssé vált az export. Ez a folyamat megtorpant 2008-ban, a válság generálta új kihívásokra adott gazdaságpolit...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
JATEPress
Szeged
2002
|
| Sorozat: | Két évtizedes a regionális tudományi műhely Szegeden: 1997–2017
|
| Kulcsszavak: | Regionális földrajz - Magyarország, Gazdaságtudomány, Gazdaságpolitika, Gazdasági verseny - Magyarország, Regionális fejlesztés - Magyarország |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/57602 |
| Tartalmi kivonat: | Az elmúlt két és fél évtizedben a hazai feldolgozóipar szervesen integrálódott a globális gazdaságba, egyre nagyobb teret nyert a külföldi működőtőke, megjelentek a modern iparágak, és jelentőssé vált az export. Ez a folyamat megtorpant 2008-ban, a válság generálta új kihívásokra adott gazdaságpolitikai válaszok között pedig megjelent az „újraiparosítás” fogalma. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a válság mélypontját követően, 2009 és 2014 között megfigyelhető-e újraiparosodás Magyarországon. Ha igen, akkor melyik térségben és iparágban, továbbá adottak-e a feltételek az újraiparosodás felgyorsításához? Vizsgálatainkból kiderül, hogy 2009-et követően az újraiparosodás csak néhány vidéki térségben érhető tetten, ott is csupán egy-két iparágban, míg például a fővárosban és vonzáskörzetében, valamint a nagy kutatóegyetemekkel rendelkező várostérségekben inkább az „ipartalanodás” bontakozik ki. A kevésbé fejlett kisvárosi térségek újraiparosodása lassú folyamat, amit helyalapú, alulról szerveződő, integrált gazdaságfejlesztéssel lehetne hatékonyabbá tenni. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 261-293 |
| ISBN: | 978-963-315-361-1 |