Boldogság vagy jó élet?

A közgazdaságtan, mint tudomány a filozófiából nőtt ki. Művelésének ma már szinte elengedhetetlen kelléke az empirikus kutatás. Az ökonometriai vizsgálatok egyik fő területe a boldogságkutatás, mert úgy tűnik, hogy a jóléti állam „csak” az anyagi jólétet hozta meg az embereknek, a teljes jólét (Pigo...

Full description

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Takács Dávid
Format: Book part
Published: 2012
Series:Érzelmek és indulatok a gazdaságban : a gazdasági szereplők viselkedésének sajátosságai a döntésekben és folyamatokban
Kulcsszavak:Boldogság, Jólét, Szubjektív jólét, Gazdaságpszichológia
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/57579
Description
Summary:A közgazdaságtan, mint tudomány a filozófiából nőtt ki. Művelésének ma már szinte elengedhetetlen kelléke az empirikus kutatás. Az ökonometriai vizsgálatok egyik fő területe a boldogságkutatás, mert úgy tűnik, hogy a jóléti állam „csak” az anyagi jólétet hozta meg az embereknek, a teljes jólét (Pigoura utalva) illetve a boldogság azonban – az empirikus kutatások tanúsága szerint – nem a várakozásoknak megfelelően alakul. A boldogságkutatások népszerűsége összhangban van a közgazdaságtan eredeti célkitűzésével: az emberek életének jobbá tételével (ami, nézetem szerint, minden tudományágnak, a tudománynak küldetése kell, hogy legyen). Egyes tudósok, elsősorban filozófusok, úgy vélik, hogy az, amit az empirikus boldogságkutatások mérnek, nem feltétlenül a boldogság. Pontosabban: egyáltalán nem biztos, hogy üdvös – jó – volna az emberek számára, ha a politika annak a valaminek a növelésén, előmozdításán fáradozna, amit az empirikus kutatások, boldogság vagy jóllét címén mérnek. Ezért tartom fontos kérdésnek a boldogság, illetve a jó élet mibenlétének vizsgálatát, különféle felfogásainak megismerését. Hogy mégis mi az, aminek az előmozdításáért fáradoznunk kell, azt nehéz megmondani, hiszen ehhez olyan végső kérdésekre kellene megfelelni, mint pl. Mi a jó? Mi az emberi élet célja, értelme? Azt azonban képesek vagyunk meghatározni, hogy melyek azok a boldogságkoncepciók, amelyekről bizton állíthatjuk vagy legalábbis joggal feltételezhetjük, hogy – fennkölten fogalmazva – nem az emberiség javát szolgálják. Éppen ezért jelent meg a szakirodalomban a boldogság (happiness) és a jó élet (good life) megkülönböztetése. Ebben a tanulmányban bemutatom a legfontosabb boldogságfelfogásokat (emberi érzésekre, hangulatokra, attitűdökre, ezek keverékeire vagy az életre, mint egészre koncentrálók). Példákon keresztül igazolom, hogy a fenti koncepciók némelyike nem feltétlenül egyeztethető össze azzal, amit akár a laikus, akár a tudós jó életnek nevezne. A jó élettel kapcsolatos néhány elméleti megfontolás ismertetése után amellett érvelek, hogy az emberek javát leginkább szolgáló boldogságkoncepció egy olyasféle volna, amely az ember életének egészét tekinti, és egyfajta életterv-megvalósítást (life plan view – Chekola), vagy a képességek kibontakoztatását (Ardila) foglalja magában.
Physical Description:537-547
ISBN:978-963-306-117-6