Protestáns identitás és a "kapitalizmus szelleme"
A tanulmány a ma már klasszikusnak tekinthető Max Weber-i tételből kiindulva próbál meg választ adni arra, hogy Magyarország esetében érvényesült-e, s ha igen, milyen mértékben, ha nem, miért nem a „protestáns etika" és a „kapitalizmus szelleme" között a Weber vagy — a protestáns értelmezé...
Elmentve itt :
Szerző: | |
---|---|
Dokumentumtípus: | Könyv része |
Megjelent: |
2004
|
Sorozat: | SZTE Gazdaságtudományi Kar közleményei
3 A szociális identitás, az információ és a piac 3 |
Kulcsszavak: | Kapitalizmus |
Tárgyszavak: | |
Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/5627 |
LEADER | 02590naa a2200229 i 4500 | ||
---|---|---|---|
001 | acta5627 | ||
005 | 20220209133953.0 | ||
008 | 161015s2004 hu o 0|| hun d | ||
022 | |a 1588-8533 | ||
040 | |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium |b hun | ||
041 | |a hun | ||
100 | 1 | |a Kovács György | |
245 | 1 | 0 | |a Protestáns identitás és a "kapitalizmus szelleme" |h [elektronikus dokumentum] / |c Kovács György |
260 | |c 2004 | ||
300 | |a 105-123 | ||
490 | 0 | |a SZTE Gazdaságtudományi Kar közleményei |v 3 | |
490 | 0 | |a A szociális identitás, az információ és a piac |v 3 | |
520 | 3 | |a A tanulmány a ma már klasszikusnak tekinthető Max Weber-i tételből kiindulva próbál meg választ adni arra, hogy Magyarország esetében érvényesült-e, s ha igen, milyen mértékben, ha nem, miért nem a „protestáns etika" és a „kapitalizmus szelleme" között a Weber vagy — a protestáns értelmezési kísérlet szempontjából sokkal inkább mérvadónak tekinthető — Ernst Troeltsch által feltárt kapcsolat. Valóban igaz-e a történelmi kálvinizmus teológiai irányzata kiemelkedő magyarországi képviselőjének, Sebestyén Jenő teológiai professzornak azon 1911-ben megfogalmazott véleménye, hogy a kálvinizmus etikai gondolatrendszere Magyarországon azért nem fejtett ki olyan nagy hatást a gazdasági élet átalakulására, mint Svájcban vagy Hollandiában, mert a magyar kálvinizmus nem volt olyan erős hitéletében sem, vagy esetleg a társadalmi kérdések megoldásában is kifejeződésre jutó református aktivitás — mint ahogy Ernst Troeltsch Die Soziallehren der christlichen Kirchen und Gruppen című munkájában is hangsúlyozza — Magyarországon is érvényesült, de a sajátos történelmi viszonyokból eredően ezen aktivitás az ellenreformációval szembeni küzdelemben, a rendi pozíciók és a nemzeti függetlenség védelmében öltött testet. E kérdés tárgyalása annak tükrében is érdekes lehet, hogy a magyar protestáns közgondolkodásban mindig is élénk vita zajlott arról, hogy a református keresztyénség elsősorban mint vallás, mint református egyéni vagy egyházi élet értelmezhető és értékelhető, vagy mint — tudományos, kulturális, nemzeti és politikai teljesítménye tükrében — „nemzetmentő szociológia ", kultúrfilozófia, életformáló szellemi hatalom. | |
650 | 4 | |a Társadalomtudományok | |
650 | 4 | |a Közgazdasági és gazdálkodástudományok | |
695 | |a Kapitalizmus | ||
856 | 4 | 0 | |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/5627/1/gtk_2004_105-123.pdf |z Dokumentum-elérés |