Protestáns identitás és a "kapitalizmus szelleme"

A tanulmány a ma már klasszikusnak tekinthető Max Weber-i tételből kiindulva próbál meg választ adni arra, hogy Magyarország esetében érvényesült-e, s ha igen, milyen mértékben, ha nem, miért nem a „protestáns etika" és a „kapitalizmus szelleme" között a Weber vagy — a protestáns értelmezé...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Kovács György
Dokumentumtípus: Könyv része
Megjelent: 2004
Sorozat:SZTE Gazdaságtudományi Kar közleményei 3
A szociális identitás, az információ és a piac 3
Kulcsszavak:Kapitalizmus
Tárgyszavak:
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/5627
LEADER 02590naa a2200229 i 4500
001 acta5627
005 20220209133953.0
008 161015s2004 hu o 0|| hun d
022 |a 1588-8533 
040 |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium  |b hun 
041 |a hun 
100 1 |a Kovács György 
245 1 0 |a Protestáns identitás és a "kapitalizmus szelleme"  |h [elektronikus dokumentum] /  |c  Kovács György 
260 |c 2004 
300 |a 105-123 
490 0 |a SZTE Gazdaságtudományi Kar közleményei  |v 3 
490 0 |a A szociális identitás, az információ és a piac  |v 3 
520 3 |a A tanulmány a ma már klasszikusnak tekinthető Max Weber-i tételből kiindulva próbál meg választ adni arra, hogy Magyarország esetében érvényesült-e, s ha igen, milyen mértékben, ha nem, miért nem a „protestáns etika" és a „kapitalizmus szelleme" között a Weber vagy — a protestáns értelmezési kísérlet szempontjából sokkal inkább mérvadónak tekinthető — Ernst Troeltsch által feltárt kapcsolat. Valóban igaz-e a történelmi kálvinizmus teológiai irányzata kiemelkedő magyarországi képviselőjének, Sebestyén Jenő teológiai professzornak azon 1911-ben megfogalmazott véleménye, hogy a kálvinizmus etikai gondolatrendszere Magyarországon azért nem fejtett ki olyan nagy hatást a gazdasági élet átalakulására, mint Svájcban vagy Hollandiában, mert a magyar kálvinizmus nem volt olyan erős hitéletében sem, vagy esetleg a társadalmi kérdések megoldásában is kifejeződésre jutó református aktivitás — mint ahogy Ernst Troeltsch Die Soziallehren der christlichen Kirchen und Gruppen című munkájában is hangsúlyozza — Magyarországon is érvényesült, de a sajátos történelmi viszonyokból eredően ezen aktivitás az ellenreformációval szembeni küzdelemben, a rendi pozíciók és a nemzeti függetlenség védelmében öltött testet. E kérdés tárgyalása annak tükrében is érdekes lehet, hogy a magyar protestáns közgondolkodásban mindig is élénk vita zajlott arról, hogy a református keresztyénség elsősorban mint vallás, mint református egyéni vagy egyházi élet értelmezhető és értékelhető, vagy mint — tudományos, kulturális, nemzeti és politikai teljesítménye tükrében — „nemzetmentő szociológia ", kultúrfilozófia, életformáló szellemi hatalom. 
650 4 |a Társadalomtudományok 
650 4 |a Közgazdasági és gazdálkodástudományok 
695 |a Kapitalizmus 
856 4 0 |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/5627/1/gtk_2004_105-123.pdf  |z Dokumentum-elérés