Protestáns identitás és a "kapitalizmus szelleme"
A tanulmány a ma már klasszikusnak tekinthető Max Weber-i tételből kiindulva próbál meg választ adni arra, hogy Magyarország esetében érvényesült-e, s ha igen, milyen mértékben, ha nem, miért nem a „protestáns etika" és a „kapitalizmus szelleme" között a Weber vagy — a protestáns értelmezé...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2004
|
| Sorozat: | SZTE Gazdaságtudományi Kar közleményei
3 A szociális identitás, az információ és a piac 3 |
| Kulcsszavak: | Kapitalizmus |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/5627 |
| Tartalmi kivonat: | A tanulmány a ma már klasszikusnak tekinthető Max Weber-i tételből kiindulva próbál meg választ adni arra, hogy Magyarország esetében érvényesült-e, s ha igen, milyen mértékben, ha nem, miért nem a „protestáns etika" és a „kapitalizmus szelleme" között a Weber vagy — a protestáns értelmezési kísérlet szempontjából sokkal inkább mérvadónak tekinthető — Ernst Troeltsch által feltárt kapcsolat. Valóban igaz-e a történelmi kálvinizmus teológiai irányzata kiemelkedő magyarországi képviselőjének, Sebestyén Jenő teológiai professzornak azon 1911-ben megfogalmazott véleménye, hogy a kálvinizmus etikai gondolatrendszere Magyarországon azért nem fejtett ki olyan nagy hatást a gazdasági élet átalakulására, mint Svájcban vagy Hollandiában, mert a magyar kálvinizmus nem volt olyan erős hitéletében sem, vagy esetleg a társadalmi kérdések megoldásában is kifejeződésre jutó református aktivitás — mint ahogy Ernst Troeltsch Die Soziallehren der christlichen Kirchen und Gruppen című munkájában is hangsúlyozza — Magyarországon is érvényesült, de a sajátos történelmi viszonyokból eredően ezen aktivitás az ellenreformációval szembeni küzdelemben, a rendi pozíciók és a nemzeti függetlenség védelmében öltött testet. E kérdés tárgyalása annak tükrében is érdekes lehet, hogy a magyar protestáns közgondolkodásban mindig is élénk vita zajlott arról, hogy a református keresztyénség elsősorban mint vallás, mint református egyéni vagy egyházi élet értelmezhető és értékelhető, vagy mint — tudományos, kulturális, nemzeti és politikai teljesítménye tükrében — „nemzetmentő szociológia ", kultúrfilozófia, életformáló szellemi hatalom. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 105-123 |
| ISSN: | 1588-8533 |