Gazdaságpolitikák haszna és költségei
A tanulmányban az infláció leküzdésének különféle stratégiáit elemezzük abból a szempontból, hogy melyiknek mennyi a költségvetést terhelő költsége. Egy olyan országban, ahol az államadósság nagy, és a hazai pénzben denominált adósság jelentékeny hányada külföldiek kezén van, fontos szempont, hogy a...
Elmentve itt :
Szerző: | |
---|---|
Dokumentumtípus: | Könyv része |
Megjelent: |
2003
|
Sorozat: | SZTE Gazdaságtudományi Kar közleményei
2 Pénzügypolitika az ezredfordulón 2 |
Kulcsszavak: | Pénzügyi politika, Gazdaságpolitika |
Tárgyszavak: | |
Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/5619 |
Tartalmi kivonat: | A tanulmányban az infláció leküzdésének különféle stratégiáit elemezzük abból a szempontból, hogy melyiknek mennyi a költségvetést terhelő költsége. Egy olyan országban, ahol az államadósság nagy, és a hazai pénzben denominált adósság jelentékeny hányada külföldiek kezén van, fontos szempont, hogy a kifizetett kamatköltség viszonylag csekély legyen. Tudjuk azonban, hogy az alacsony kamatláb élénkíti a belföldi keresletet, ami végső soron inflációs hatású, illetve gyengíti a jelenlegi dezinflációs folyamatot. Hogyan tudjuk a kétféle célt, az alacsony kamatszintet és a dezinflációs célt összeegyeztetni? A válasz lényege abban van, hogy a dezinfláció ütemét nemcsak a kamatláb által befolyásolható kapacitáskihasználtság, hanem a politika hitelessége is befolyásolja. Ha sikerül a társadalmat — a piacot — meggyőzni arról, hogy a gazdaságpolitika valóban csökkenti az inflációt, akkor a várakozások alkalmazkodnak a gazdaságpolitikai célhoz és az infláció „magától" csökken, anélkül, hogy a kapacitás kihasználatlanság miatti veszteség fellépne. Ennek a hitelességnek a felépítését a gazdaság adósságállományának biztonságos szintre való csökkentése, valamint az egyenletesen csökkenő ütemű árfolyam leértékelés és az ahhoz tartozó egyenletesen csökkenő infláció szolgálhatja. Ezek együttese a gazdasági környezet olyan biztonságát hozza létre, amelyben a befektetők viszonylag kis kamatláb mellett is hajlandók megfinanszírozni a gazdasági növekedést. Ha mindez következetesen prudens fiskális politikával társul, akkor ezek a beruházások nem okoznak feszültséget a termelői kapacitások kihasználásában, és ezáltal nem akadályozzák a dezinfláció folyamatát sem. A magyar gazdasági stratégia éppen ezekre a gondolatokra épül. In a country where external debt is high the level of interest rates is a crucial element of the interest cost burden. However, high interest rates are an important tool of monetary policy to fight against inflation. How can the two targets, low interest costs and disinflation be reconciled? The answer relies on the fact that the rate of disinflation depends not only on the interest rate but on the expectations of the market. Inflation expectations depend largely on the credibility of policy focusing on the health of the economy: maintaining or approaching low levels of indebtedness, and demonstrating a history of steady improvement in the inflation rate and exchange rate. In such an economic environment investors are willing to finance economic growth at a lower interest rate. Such a policy cannot be successful without the cooperation of a prudent fiscal authority but if it obtains the support of fiscal policy, the costs of the disinflation process can be minimized. The present Hungarian economic strategy is based on these considerations. |
---|---|
Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 125-140 |
ISSN: | 1588-8533 |