A közelre mutató ez névmás anaforikus kifejtő szerkezetekben és a diszkurzív kontinuitás fokozatai
A közelre mutató névmással bevezetett anafora antecedense tipikus esetben a megelőző mondat nem topik eleme. Ennek a használatnak azonban (1) vannak szabályai, illetve tendenciái és (2) nem kizárólagos érvényű, mert a magyar szövegben a megelőző mondat topikja is lehet antecedense a mutató névmással...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
2018
|
| Sorozat: | Jelentés és nyelvhasználat
5 |
| Kulcsszavak: | Nyelvészet - mutató névmás - magyar |
| doi: | 10.14232/ JENY .2018.1.5 |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/55794 |
| Tartalmi kivonat: | A közelre mutató névmással bevezetett anafora antecedense tipikus esetben a megelőző mondat nem topik eleme. Ennek a használatnak azonban (1) vannak szabályai, illetve tendenciái és (2) nem kizárólagos érvényű, mert a magyar szövegben a megelőző mondat topikja is lehet antecedense a mutató névmással alkotott anaforának. A tipikus használat összefügg az anafora szintaktikai fókusz szerepével, emellett részben szemantikai, részben pragmatikai-stratégiai szabályok és tendenciák irányítják, összhangban a névmás kettős: kontrasztáló és azonosító jelentésével. A névmás használata befolyásolja a szöveg diszkurzív kontinuitását: a nem topik szerepű antecedensre visszautaló anafora egyes esetekben a beszélő kommentárját vezeti be az adott témához, a topik szerepű antecedensre visszautaló anafora pedig a beszéd témájának új irányát jelzi. A dolgozat ezeket a szabályokat, illetve tendenciákat írja le a direkt, indirekt és komplex anaforák vonatkozásában. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 137-178 |
| ISSN: | 2064 - 9940 |