Kaleidoscope of the Hungarian employment law and policies after the new fundamental law
Az Alaptörvény megjelenése után az új Mt elfogadásával (2012) és hatályba lépésével megváltozott a munkavállalók és munkáltatók között korábban kialakult szabályozási „egyensúly”. A legutóbbi pénzügyi/gazdasági válság munkaerőpiacra gyakorolt negatív következményeire adott individuális és kollektív...
Elmentve itt :
Szerző: | |
---|---|
Dokumentumtípus: | Cikk |
Megjelent: |
2016
|
Sorozat: | Acta Universitatis Szegediensis : forum : acta juridica et politica
6 No. 2 |
Kulcsszavak: | Munkajog - magyar, Foglalkoztatáspolitika - Magyarország |
Tárgyszavak: | |
Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/54055 |
Tartalmi kivonat: | Az Alaptörvény megjelenése után az új Mt elfogadásával (2012) és hatályba lépésével megváltozott a munkavállalók és munkáltatók között korábban kialakult szabályozási „egyensúly”. A legutóbbi pénzügyi/gazdasági válság munkaerőpiacra gyakorolt negatív következményeire adott individuális és kollektív munkajogi reflexiók, valamint az EU 2006-ban kiadott Zöld Könyvében foglaltak megtermékenyítő hatására a munkavégzés rugalmasítása (flexibilizácó) és az ezzel szükségszerűen együtt járó, elsősorban a munkavállalók jogvédelmét szolgáló minimum standardok Mt-beli erodálódása – számos esetben – a munkáltatók gazdasági érdekekeinek erősítését szolgálta. Az állam eltökélt célja volt, hogy a fentiekben vázolt megváltozott gazdasági, jogi és munkaerőpiaci környezetben egy teljesen új Mt-t hoz létre. Kardinális változás, hogy a korábban konszolidált és kijegecesedett Mt-Ptk szabályozási szubszidiaritás teljesen más kontextusba került – az ILO Philadelphiai Nyilatkozatában foglalt „a munkaerő nem árú” elv érvényesülésének legalább részleges eliminálásával – és a dogmatikai hangsúly számos esetben áttevődött a polgári jogi szabályozás primátusára. Jelen tanulmányban ennek a változásnak néhány emblematikus fejlődési pontját mutattuk be. |
---|---|
Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 109-124 |
ISSN: | 2063-2525 |