Kelet-európai kisvárosok fejlődési tendenciáinak értékelése a XX. században
A tanulmány célja, hogy egy átfogó és újszerű összefoglalást adjon a kelet-közép-európai városhálózat alsó elemeiről, a kisvárosokról. Jellegzetes városfejlődési utak kirajzolódására, a térbeli folyamatokat befolyásoló tényezők vizsgálatára helyezi a szerző a hangsúlyt. Az Európai Unió területi kohé...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2016
|
| Sorozat: | SZTE Gazdaságtudományi Kar közleményei
Térségek versenyképessége, intelligens szakosodása és újraiparosodása |
| Kulcsszavak: | Urbanizáció - Kelet-Európa |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/44075 |
| Tartalmi kivonat: | A tanulmány célja, hogy egy átfogó és újszerű összefoglalást adjon a kelet-közép-európai városhálózat alsó elemeiről, a kisvárosokról. Jellegzetes városfejlődési utak kirajzolódására, a térbeli folyamatokat befolyásoló tényezők vizsgálatára helyezi a szerző a hangsúlyt. Az Európai Unió területi kohézióról szóló Zöld könyve „kapocs”-nak nevezi a kisvárosokat, melyek rendelkeznek mindazon tulajdonságokkal, amelyet alapfunkcióként egy várostól elvárunk: biztosítják a megélhetés alapfeltételeit ugyanakkor kapcsolatot biztosítanak a nagyvárosok és a környező falvak között. A hosszú távú fejlődési pályák hasonló kiindulási tényezőket mutatnak, hiszen Lengyelországban és Csehországban is hasonló nevű és jelentéstartalmú városkategóriák találhatók, mint Magyarországon, a Felvidéken és Erdélyben: a civitas (szabad királyi város) és az oppidum (mezőváros). A hűbéri tulajdonban lévő oppidumok sűrű hálózata a közép-kelet-európai fejlődés egyik jellegzetessége. A térség városhálózatának számottevő részét jelentették a mezővárosok, amelyek többsége ma már/még mindig kisváros. A városfejlődés szempontjából fontos tényező a történelem, de nem elsődleges. A várossá váláskor bejárt út szempontjából a térségben számos szervező erő volt jelen: pl. kereskedelem, vásárok térszervező ereje (19. századtól kezdődően); az iparosítás (főként a szocializmus éveiben); a fejlett mezőgazdaság, amelyre élelmiszeripar települhetett (20. század első harmada); a közlekedés fejlődése (vasúti csomópontok); fürdőhely-városok – a nemzetközi turizmusba való bekapcsolódás, illetve az üdültetés tömegessé válása. A közigazgatási és határváltozások (Románia megyésítése), valamint a földrajzi tényezők szerepe is befolyásoló faktor. Nowadays one of the most important topics of the EU regional policy is the development of town and metropolitan regions. At the same time, small towns play a more important role than ever in local development. The study aims to present the long-term development trends and characteristic features of small towns. These entities strongly influence the economic, social and political life of Eastern and CentralEurope. My paper applies the methodology of comparison; it investigates primarily the development and opportunities of countries with significant small town network having similar assets and structures. It is obvious that there are several countries among the successor states of the Austro-Hungarian Empire where the development of small towns was an important perspective from the aspect of societal, economic and political evolution (for example: see the birth of conservative values, smalltown-mentality, local patriotism, and landlordism). Regarding the analyzed regions identical urban development paths are discernible. The factors which have relevant impacts on small town development potentials are: the geographic position, the historical development, and the emergence of civil society. Beside these aspects, local traditions, practices, special age-long agricultural activities, specialized knowledge or economic attitude (small firm production possibilities, special horticultural activities) are also relevant features. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 255-271 |
| ISBN: | 978-963-315-290-4 |
| ISSN: | 1588-8533 |