Várakozások és innováció az Európai Unióban összefüggések, folyamatok, hatások /
Az innováció jellemzően a kutatás-fejlesztési tevékenységekbe való beruházások eredményeképpen jön létre, amelyek a 21. században már jellemzően nagy méretűek, hosszú távra szólnak, ugyanakkor kockázatosak. A tudás-intenzív beruházások új tudás létrehozására, a tudás gazdasági hasznosítására irányul...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2016
|
| Sorozat: | SZTE Gazdaságtudományi Kar közleményei
Térségek versenyképessége, intelligens szakosodása és újraiparosodása |
| Kulcsszavak: | Kutatásfejlesztés - Európai Unió, Innováció - Európai Unió |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/44066 |
| Tartalmi kivonat: | Az innováció jellemzően a kutatás-fejlesztési tevékenységekbe való beruházások eredményeképpen jön létre, amelyek a 21. században már jellemzően nagy méretűek, hosszú távra szólnak, ugyanakkor kockázatosak. A tudás-intenzív beruházások új tudás létrehozására, a tudás gazdasági hasznosítására irányulnak, egyúttal már meglévő tudásra épülnek. E beruházásokat a fejlett gazdaságokban makrogazdasági szinten az üzleti, a kormányzati és a felsőoktatási szektor együttesen finanszírozzák. Az Európai Unióban jellemző, hogy minél fejlettebb egy tagállam, annál nagyobb az üzleti szektor részaránya a kutatás-fejlesztési beruházásokban. Az üzleti szektor kutatás-fejlesztési beruházásait az üzleti környezet javításával is lehet ösztönözni. A tudásháromszög egyik tényezője a kutatás és az innováció mellett az oktatás – ezek együtt biztosítják a versenyképes, innovációvezérelt, modern, tudásalapú gazdaság feltételeit. Az EU és a világ legsikeresebb innovátor országai nagy hangsúlyt fektetnek oktatási rendszerük minőségére, hatékonyságára, és a mennyiségi kérdések is számítanak. Az ilyen irányultságú oktatáspolitika a kutatás-fejlesztésbe beruházni szándékozó piaci szereplők számára is fontos jelzéseket ad. A befektető számára kockázatként jelenik meg továbbá a politikai-gazdasági-jogi környezet stabilitása (pontosabban annak hiánya) is. Az egy-egy országgal kapcsolatos általános várakozások tehát nagy szerepet játszanak a kutatás-fejlesztési beruházási döntések meghozatalakor. Innovation typically results from investments into research and development activities. Such investments in the 21st century are typically large in size, cover a long term and are, at the same time, risky. Knowledge-intensive investments aim at generating and utilising new knowledge but they also build on existing knowledge. In developed economies, such investments are financed jointly by the business, government and higher education sectors. As for the European Union, the more developed a member state, the more likely we find a larger share of the business sector in research and development investments. Business expenditure on research and development can be fostered by the improvement of the business environment. Besides research and innovation, education is one of the elements of the knowledge triangle; these together ensure the conditions of a competitive, innovation-driven, modern, knowledge-based economy. The most successful innovator economies of the EU and the world put a large emphasis on the quality and efficiency of their education systems, and quantity dimensions also matter. An educational policy with such orientations sends important signals to market actors planning to undertake investment in research and development. For the investor, the (lack of) stability of the political-economic-legal environment also appears as a risk. Therefore, general expectations in relation to a certain country play a role at decisions on investment in research and development. In our study, we focus on these relations, processes, and impacts. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 79-102 |
| ISBN: | 978-963-315-290-4 |
| ISSN: | 1588-8533 |