Über "verba conjunctionalia" und andere Eigentümlichkeiten im Nganasanischen - u. a. ein Nachtrag zu den Negation(sverb)en
Castrén kéziratai nyomán új, kiegészítő adatokkal szolgálunk a tavgi-szamojéd (nganaszán) un. „Verba conjunctionalia"-khoz: kasa"a „чуть не", jamantuma (emellett: *лэзи"-) „не могу", nguale" „как не", njinttuu „не"; a „Verbum substantivum"- hoz: janku „не...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
2001
|
| Sorozat: | Acta Universitatis Szegediensis : sectio ethnographica et linguistica = néprajz és nyelvtudomány = étnografiâ i azykoznanie = Volkskunde und Sprachwissenschaft
41 |
| Kulcsszavak: | Nganaszan nyelv |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/3875 |
| LEADER | 03009nab a2200229 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | acta3875 | ||
| 005 | 20220915155433.0 | ||
| 008 | 161015s2001 hu o 0|| hun d | ||
| 022 | |a 0586-3716 | ||
| 040 | |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hun | ||
| 041 | |a ger | ||
| 100 | 1 | |a Katzschmann Michael | |
| 245 | 1 | 0 | |a Über "verba conjunctionalia" und andere Eigentümlichkeiten im Nganasanischen - u. a. ein Nachtrag zu den Negation(sverb)en |h [elektronikus dokumentum] / |c Katzschmann Michael |
| 260 | |c 2001 | ||
| 300 | |a 121-128 | ||
| 490 | 0 | |a Acta Universitatis Szegediensis : sectio ethnographica et linguistica = néprajz és nyelvtudomány = étnografiâ i azykoznanie = Volkskunde und Sprachwissenschaft |v 41 | |
| 520 | 3 | |a Castrén kéziratai nyomán új, kiegészítő adatokkal szolgálunk a tavgi-szamojéd (nganaszán) un. „Verba conjunctionalia"-khoz: kasa"a „чуть не", jamantuma (emellett: *лэзи"-) „не могу", nguale" „как не", njinttuu „не"; a „Verbum substantivum"- hoz: janku „нет"; valamint a kötőszókhoz („Conjunctionen"): maltji „только", balta „ua.". A tagadó ige kritériumainak (az idő- és igemódnak a tagadó, a konnegatívnak a tagadott igén történő jelölése) kizárólag kasa"am és jamantuma ill. лэ$и "си felel meg teljesen. Ezzel szemben nguale", njinttuu és janku csak az aorisztoszban tekinthetők tagadó igéknek; a többi igeidőben és -módban többé-kevésbé partikula jelleggel rendelkeznek. Mi több, a maltji és balta szavak a nominális kategóriákhoz állnak a legközelebb. Annak ellenére, hogy igei és tulajdon személyragok fíiüződnek hozzájuk, aligha lehet őket a tagadó igék közé besorolni. A ng. maltji és enyec moddi" minden valószínűség szerint a szölk. („? der.") málcáu „ich beendige" (? < PS *тэ1сз-) alapján Janhunen által feltételezett szamojéd szócsalád északi szamojéd tagjai (1. PS *mélá- 'befejez'). Az itt tárgyalt szavak három különböző tagadási típust jelképeznek, sőt esetleg három stádiumról is beszélhetünk: a valódi tagadó igétől a tagadó partikuláig (mint a déli szamojédban). Feltűnő, hogy a szemantika ebben az etimológiánál fontosabb szerepet játszik (vö. pl. ng. nguole" ~ enyec üngeo ~ tinge\ ng. jamantama ~лэ^и"си ~ jurT. я"ма(сь)). Ez megkönnyítette az új lexikális elemek beépítését a nyelvbe. A nganaszán nyelv a nyenyec (jurW. kasa, maal\ jurT. я"ма(сь), валакада (?), кнггу) és enyec ((Ch) hot'iro"-, (Ch) je"oa-; (Ch) le"io", le"iro"; (B) jiggua; (Ch) moddi"-, (Ch) bodde) befolyása révén egyéni szerepet játszik a szamojéd nyelvcsaládon belül, ami a njinttuu (esetleg janku) tagadó partikula kifejlesztésében is megnyilvánul. | |
| 650 | 4 | |a Bölcsészettudományok | |
| 650 | 4 | |a Nyelvek és irodalom | |
| 695 | |a Nganaszan nyelv | ||
| 856 | 4 | 0 | |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/3875/1/etno_lingu_041_121-128.pdf |z Dokumentum-elérés |