Ethnology, museums and folk culture views to the present of the work of etnologists in museums /
A finnországi Turkuban diplomázott szerző az 1997/98-as egyetemi évben Néprajzi Tanszék posztgraduális kutatója yolt. Ebben az írásában kutatási tervét mutatja be, és összegzi a tanszéken tartott óráinak tapasztalatait. Kutatásában muzeológiai, néprajzi (főképp tudománytörténeti) és szociálantropoló...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
1998
|
| Sorozat: | Acta Universitatis Szegediensis : sectio ethnographica et linguistica = néprajz és nyelvtudomány = étnografiâ i azykoznanie = Volkskunde und Sprachwissenschaft
39 |
| Kulcsszavak: | Néprajztudomány |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/3830 |
| Tartalmi kivonat: | A finnországi Turkuban diplomázott szerző az 1997/98-as egyetemi évben Néprajzi Tanszék posztgraduális kutatója yolt. Ebben az írásában kutatási tervét mutatja be, és összegzi a tanszéken tartott óráinak tapasztalatait. Kutatásában muzeológiai, néprajzi (főképp tudománytörténeti) és szociálantropológiai megközelítéseket ötvöz. A muzeológiát itt a Skandináviában elfogadott értelemben használja mint „tudást, amely által a társadalom általában, de főképp a múzeumok összegyűjtik és közvetítik a kulturális örökséget." Ez a muzeológia arra kíváncsi, hogy „milyen társadalmi, ideológiai és politikai okok a döntőek abban, hogy mit, hogyan és miért sorolunk a kulturális örökségbe". A finn néprajzon belül az utóbbi években egyre nagyobb szerepet kap az önreflexivitás. A korábbi kutatások és az ezek során keletkezett néprajzi szövegek ismét a figyelem középpontjába kerültek, a kutatási eredmények és a szöveg megalkotását vizsgálva. A néprajzi szöveg iránti érdeklődés meghatározó a mai kutatásokban. A szerző a múzeumok kommunikációs aspektusát vizsgálja ebben az írásában. A kommunikáció itt az üzenetet és az információcserében részt vevő emberek kulturális hivatkozási keretét egyaránt magában foglalja. A kommunikációs modell a svéd Ulf Hannerz egy szociálantropológiai tanulmányából származik. A szerző felhívja a figyelmet, hogy ebben az esetben ez a megközelítés csak bizonyos megkötésekkel alkalmazható, melyek közül a legnyilvánvalóbb az idő dimenzió hiánya. Ugyanakkor e megközelítés előnye, hogy a kutatót és kutatása tárgyát illetve a múzeumi szakembereket és a múzeumok közönségét egy rendszerben vizsgálja. A kutatások végső célja a finn és magyar múzeumi néprajz összehasonlítása. A múzeumi néprajz alatt itt egyrészt a néprajzi oktatást kapott múzeumi szakemberek tevékenységét érti, másrészt a múzeumok, illetve azok egyes osztályainak tevékenységét, mellyel a kulturális örökséget bemutatják a társadalom különböző csoportjainak. Azért előnyös két ország vizsgálata egy tanulmányban, mert így kikerülhetők a „kulturális lencsék". A végső tanulmányban azonban a Finnországot elemző rész nyilván részletezőbb lesz. A szerző bemutatja, hogyan szűkíthető az adatgyűjtés módszere az egyes esettanulmányoknál. Végül ismerteti a néprajzi tanszéken tartott rövid muzeológiai kurzusát. Az előadásokat vita és egy 'stüdy journaP, egy itt korábban nem használt módszer egészítette ki. A szerző ismerteti a diákok által itt felvetett ötletek némelyikét is. Végül a szerző szeretné kifejezni köszönetét a Néprajzi Tanszéknek és a Hungárián Studies programnak, elismerve, hogy nyolc hónap rendkívül rövid idő egy másik ország és kultúra teljes megismerésére. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 73-83 |
| ISSN: | 0586-3716 |