Az 1944-45-ös partizánterror Tisza-mentére vonatkozó iratai vagyonelkobzás, holttá nyilvánítás /
A zentai Járásbíróság levéltári anyagában végzett kutatások eredményei rácáfolnak azokra a tévhitekre, hogy a Vajdaságban 1944–45-ben elkövetett megtorlásoknak nem maradtak fenn írásos bizonyítékai: számos másodlagos dokumentum megtalálható, amelyek alapján rekonstruálhatóak az elkallódott „halállis...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
2014
|
| Sorozat: | Délvidéki szemle
1 No. 1 |
| Kulcsszavak: | Magyarország története - 1944-1945, Hadtörténet - Jugoszlávia - világháború - 2. |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/36265 |
| Tartalmi kivonat: | A zentai Járásbíróság levéltári anyagában végzett kutatások eredményei rácáfolnak azokra a tévhitekre, hogy a Vajdaságban 1944–45-ben elkövetett megtorlásoknak nem maradtak fenn írásos bizonyítékai: számos másodlagos dokumentum megtalálható, amelyek alapján rekonstruálhatóak az elkallódott „halállisták”. A kommunista hatalom számára nélkülözhetetlen és szükségszerû volt az új rezsim anyagi bázisának megteremtése. Ezt a folyamatot 1945-ben a háborús bûnösöknek minõsített, és a nép ellenségeinek kikiáltott személyek vagyonának elkobzásával, államosításával kezdték meg. A vagyonelkobzások végrehajtásához össze kellett állítani azok névjegyzékét, akiket likvidáltak, illetve akiknek sikerült elmenekülniük. A megtorlásokat követõen bizonyos idõ elmúltával az áldozatok hozzátartozói rendezhették a felmerülõ családi-, és vagyonjogi kérdéseke: az „eltûntként” nyilvántartott személyt bírósági eljárás útján holttá kellett nyilvánítani. A holttá nyilvánítási bírósági eljárások iratai kiemelten fontosak, hiszen ezek számos olyan adatot tartalmazhatnak, amelyek rávilágítanak az áldozatok sorsára, haláluk körülményeire. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 46-55 |
| ISSN: | 2416-223X |