Válságkezelés az EU-10 országokban a pozíciók változásai /
A 2008-ban kitört és több hullámban támadó válság nemcsak a világgazdasági fejlődés súlypontváltozásának következményeit, az európai gazdaság szerkezeti gondjait hozta felszínre, hanem azokat az adottságbeli, illetőleg kormányzás-felfogásbeli (cselekvési szcenárióválasztási) különbségeket is, amelye...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2013
|
| Sorozat: | SZTE Gazdaságtudományi Kar közleményei
Innováció : a vállalati stratégiától a társadalmi stratégiáig |
| Kulcsszavak: | Pénzügyi politika |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/34430 |
| Tartalmi kivonat: | A 2008-ban kitört és több hullámban támadó válság nemcsak a világgazdasági fejlődés súlypontváltozásának következményeit, az európai gazdaság szerkezeti gondjait hozta felszínre, hanem azokat az adottságbeli, illetőleg kormányzás-felfogásbeli (cselekvési szcenárióválasztási) különbségeket is, amelyek az EU-hoz utóbb csatlakozott, korábban a volt „keleti tömbhöz” tartozó országok („EU-10”: Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Románia és Szlovákia, továbbá a korábbi Jugoszláv tagköztársaság Szlovénia tartozik ebbe a csoportba) csoportján belül, valamint a csoport és a „régiek” között korábban is megvoltak. Ennek fényében célszerű volt annak áttekintése, hogy milyen közös vonások, cselekvési megoldások azonosíthatók a válságkezelés államháztartásra irányított lépéseiben, illetve milyen eltérések mutatkoznak. Az utóbb csatlakozott, „volt szocialista” országcsoport államháztartási gazdálkodásának örökölt szerkezeti különbségei, a társadalmi ellátások adott színvonala, a reálgazdaság, a társadalom eltérő közteherviselő képessége, a politikai hagyományok más és más jellege a lehetőségek eltérő megítélésében, a választott válságkezelési megoldásokban is kiütközött. Az egyensúlyhiányokból származó gondok elsősorban azokban az országokban jelentkeztek, ahol hosszabb ideje már hiányzott az összhang a gazdaság teljesítménye és a társadalmi szolgáltatások, jóléti rendszerek finanszírozása között, s a teljesítményhiány következményeit hitelekkel fedték el. A gazdaság teljesítménye és az államháztartás által finanszírozott szolgáltatásokra fordított források közti harmóniák fenntartása a társadalmi-gazdasági stabilitás feltétele. A válság körülményei között ez olyan új, bel-és külgazdasági adottságokhoz, társadalmi realitásokhoz igazodó finanszírozási „egyenletek” megoldását követeli, amely messze meghaladja a hagyományos „költségvetési számtan” világát. The crisis that broke out in 2008 and kept recurring in several waves, has brought to the surface not only the consequences of the shifting centre of world economy development and the structural problems of the European economy, but also the differences of capabilities, respectively of governance philosophies (e.g. choice of action scenarios) that existed within the group of the former „East Bloc” countries, accessing later the European Union (the EU10), as well as the differences that existed between the „old members” and the letter group. In light of the above, it was appropriate to review, what common features and action solutions could be identified in the crisis management steps targeted at public finance, respectively, reviewing the emerging differences. The inherited structural differences in the public finance management of the later accessed group of the former “socialist” countries, the given level of their respective social entitlements, the equal taxation and social insurance ability of the real economy and of the society, the differences of the political traditions when it comes to judging the different possibilities, as well as in the chosen crisis management scenarios, all have come to the surface. Problems originating from lack of balance appeared, first of all, in countries where the harmony of economic performance and social services or the financing of welfare systems have been missing for a long time and the consequences of lack of performance have been covered by loans. Maintaining harmony between economic performance and financing services by public finance resources are the preconditions of economic stability. Under the circumstances of a crisis this would require the solution of such financing „equations” that adapt to the new, external and internal economic capabilities and social realities that would far exceed the world of traditional „budgetary arithmetic. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 22-44 |
| ISSN: | 1588-8533 |