Az elektronikus szolgáltatások térnyerése egy egyetemi esetpélda tükrében
A szolgáltatások igénybevétele kapcsán az infokommunikációs technológiák terjedésével egyre gyakoribb, hogy a szolgáltatás kiegészül valamilyen elektronikus szolgáltatással, illetve hogy a szolgáltatás igénybevétele nem kötődik személyes interakcióhoz. A klasszikus szolgáltatások (pl.: banki, oktatá...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2009
|
| Sorozat: | SZTE Gazdaságtudományi Kar közleményei
Szolgáltatások világa |
| Kulcsszavak: | Információ-menedzsment, Szolgáltatások |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/29213 |
| Tartalmi kivonat: | A szolgáltatások igénybevétele kapcsán az infokommunikációs technológiák terjedésével egyre gyakoribb, hogy a szolgáltatás kiegészül valamilyen elektronikus szolgáltatással, illetve hogy a szolgáltatás igénybevétele nem kötődik személyes interakcióhoz. A klasszikus szolgáltatások (pl.: banki, oktatási) személyes érintkezéssel megvalósuló, úgynevezett „face to face" jellege virtualizálódik elterjedtek a „technizált" jelenléten alapuló megoldások (pl.: homebanking, e-learning). Cikkünkben az elektronikus szolgáltatások térnyerését vizsgáljuk a szolgáltatások virtualizálódásának keretet adó e-gazdasági modelljétől az online szolgáltatásokon keresztül eljutva egy egyetemi, online közszolgáltatási esetpéldáig. Az esetpélda jól szemlélteti, hogy az elektronikus szolgáltatások nem csak a költségek és hatékonyság, hanem a szervezeti kultúra fejlesztése és az üzleti folyamatok megújítása kapcsán is eredményes eszköz lehet. In relations with taking advantage of services, - with the spreading of communication technologies - it happens more and more often that the service is supplemented with some kind of e-service as well without being related to personal interactions. The so called face-to-face (based on personal relations) characteristics of the usual services, for instance, in banks or in educational institutions, are getting virtualised and solutions based on technical appearance, such as home banking and e-learning, become general. In our article, we are examining the spread of e-services beginning from e-economic model framing the visualization of e-services through online services to academic online case study of public service. The latter illustrates that the eservices can be effective tools not only in connection with the expenses and effectiveness but also with developing corporate culture and reorganizing business processes. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 332-343 |
| ISSN: | 1588-8533 |