Landscape ecological researches in the Western Marosszög (Hungary)

A Maroszög részletes élőhely térképezése 2002-ben kezdődött. A munka első lépéseként 2002- ben elkészítettem a vizsgált terület első l:50.000-es aktuális élőhelytérképét a CORINE-CÉT (CLC-CÉT) élőhelyosztályzó rendszer szerint. A 2004-től induló MÉTA program (Magyarországi Élőhelytérkép Adatbázis) s...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Deák József Áron
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: 2005
Sorozat:Acta climatologica 38-39
Kulcsszavak:Tájökológia - Marosszög
Tárgyszavak:
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/16883
Leíró adatok
Tartalmi kivonat:A Maroszög részletes élőhely térképezése 2002-ben kezdődött. A munka első lépéseként 2002- ben elkészítettem a vizsgált terület első l:50.000-es aktuális élőhelytérképét a CORINE-CÉT (CLC-CÉT) élőhelyosztályzó rendszer szerint. A 2004-től induló MÉTA program (Magyarországi Élőhelytérkép Adatbázis) során az élőhelyek természetességét, regenerációs potenciálját, veszélyeztető tényezőit is térképeztük. Emellett a talaj és növényzet kapcsolatának vizsgálata is hangsúlyos szerepet kapott a vizsgálatban. A vizsgálati terület 4 részre különül el élőhely-kompozíció alapján. Ezek a Tisza-Maros-szöge, a Torontál, a Maros és a Tisza Marostorok körüli szakasza, valamint a Maros felsőbb (magyarországi) szakasza (Landori-erdő Nagylak közöt). A felszíni üledékek, a talajok, a másodlagos szikesedés hatása, a folyók dinamikája és a tájhasználat hatása az élőhelyekben visszatükröződik. Az élőhely-kompozíciók természetessége és az ökorégiók kvantitatív növényfoldrajzi analízise alapján a táj agrár-urbánus táj, sok természet közeli, értékes élőhellyel, amelyek regenerációs potenciálja jónak mondható. The detailed landscape biotope-mapping of Marosszög (Marosangle) has begun in 2002. As the first step of this work I made the first 1:50,000 actual vegetation map of the study area in 2002 on the basis of the CORINE-CÉT (CLC-CÉT) habitat classifying system. The naturalness, the regeneration potential, the risk factors were also mapped during the Hungarian Biotope-Map Database (MÉTA) programme started in 2004. Besides these factors the study of the connection between soil and vegetation played ah important role in the research. The research area has 4 characteristical parts according to the biotope composition which are the Tisza-Maros szöge (Tisza-Maros-angle), Torontál, Lower Maros and Tisza river section around the mouth, and the upper Hungarian Maros river section between Landori-forest and Nagylak. The effects of the surface sediments, soils, secondary salinization, flood dynamics and land use are summarized in the habitat-types. The naturalness of the biotopecompositions and the quantitative plant geographical analysis of the ecoregions show that this is an agriculturalurban landscape with a lot of near-natural valuable biotopes with good regeneration potential.
Terjedelem/Fizikai jellemzők:33-46
ISSN:0563-0614