Evaluation of the air quality of Szeged with some assessment methods
A légkör emberre gyakorolt hatásainak becsléséhez a humán biometeorológia módszereit kell alkalmazni. A humán biometeorológia összetevői közül a termikus komponens, valamint a levegőminőségi komponens játssza a legfontosabb szerepet. A légszennyező anyagok koncentrációinak vizsgálatához szükséges kü...
Elmentve itt :
Szerzők: | |
---|---|
Dokumentumtípus: | Cikk |
Megjelent: |
2003
|
Sorozat: | Acta climatologica
36-37 |
Kulcsszavak: | Környezetvédelem, Levegőszennyeződés mérése - Szeged, Légkör |
Tárgyszavak: | |
Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/16875 |
Tartalmi kivonat: | A légkör emberre gyakorolt hatásainak becsléséhez a humán biometeorológia módszereit kell alkalmazni. A humán biometeorológia összetevői közül a termikus komponens, valamint a levegőminőségi komponens játssza a legfontosabb szerepet. A légszennyező anyagok koncentrációinak vizsgálatához szükséges küszöbértékeik mindenütt rendelkezésre állnak. A levegőminőségi komponens értékelése céljából egyrészt statisztikai alapú ún. levegőterhelési indexeket, másrészt hatás alapú ún. levegőminőségi indexeket fejlesztettek ki. A dolgozatban egy Szeged-belvárosi forgalmi csomópontban működő monitoring állomás ötéves 30 percenkénti adatbázisa alapján összehasonlítottuk a statisztikai alapú ASIsz levegőterhelési index, valamint egy újonann előállított hatás alapú levegőminőségi index (DAQx) értékeinek gyakorisági eloszlásait Mindkét indexet német kutatók fejlesztették ki, s napi adatbázis alapján számithatók. A két index gyakorisági eloszlás görbéinek eltérő alakja az egyes légszennyező anyagok hatás alapú koncentrációinak megadott tartományaira vezethető vissza, melyek a levegőminőségi indexek jellmezői. Az adatbázis alapján a levegőminőségi indexek értékeiben elsősorban a szén-monoxid és a PMio részesedése számottevő. Summary - Methods of human-biometeorology have to be applied for the assessment of atmospheric impacts on human beings. Among the human-biometeorological effective complexes two are of great importance in the regional scale: the thermal effective complex and the air quality effective complex. With respect to the air quality effective complex, standards for the assessment of single air pollutants exist worldwide. In addition, approaches for statistical air stress indices and impact-related air quality indices were developed. In this study, based on a fiveyear air pollutant data set from the downtown of a middle-sized Hungarian city, Szeged, the frequency distribution of the air stress index ASIsz is compared with the frequency distribution of the new air quality index DAQx. Both indices were developed by German researchers and are on a daily basis. The varying forms of both frequency distributions are mainly caused by the impact-related concentration ranges of single air pollutants, which are typical of air quality indices. Especially carbon-monoxide and PMio have a stronger influence on the determination of values of air quality indices. |
---|---|
Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 85-92 |
ISSN: | 0563-0614 |