Petőfi Sándor

| halál helye = Fehéregyháza (valószínűleg) | halál oka = a segesvári csatában esett el ismeretlen körülmények között | sírhely = nem ismert | születési név = Petrovics Sándor | álnév = (gyakrabb álnevei, ) }}) | nemzetiség = magyar | házastárs = | gyermekek száma = 1 | gyermekei = Petőfi Zoltán | szülei = | aláírás = Petőfi Sándor aláírása.png | alsablon = |díjak = |behatás = |kihatás = }} }} Petőfi Sándor (született ''Petrovics Sándor'', Kiskőrös, 1823. január 1.Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja. Rövid élete alatt közel ezer verset írt magyarul, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra, és az ismertebbeket sok más nyelvre lefordították.

A tanulást tizennyolc esztendős korában abbahagyva színész lett, és ekkor kezdett verseket írni. 1844-től élt Pesten, majd 1846-tól baráti körével irodalmi társaságot szervezett. Fiatal kora ellenére ekkorra már országos ismertségre tett szert. A „márciusi ifjak” egyik vezetőjeként részt vett az 1848. március 15-i forradalomban, amelynek a szimbólumává vált. A 26 éves költő ezután a szabadságharc küzdelmeiben is részt vett. A történészek mai álláspontja szerint életét is áldozta a magyar szabadságért, hiszen 1849. július 31-én esett el a segesvári csatát követő fejvesztett menekülés közben. A Szkarjatyin tábornok halálán felbőszült kozák ulánusok az üldözött honvédeket kíméletlenül lemészárolták. Eltűnésének minden körülménye azonban még a mai napig sem tisztázódott.

Ő a magyar romantika kiteljesítője, és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelent meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta” a magyar Alföld méltó rajza. Ő írt először verseiben a „világszabadságról”, és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba, és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba.

Számos költeménye szinte minden magyar számára ismert. ''János vitéz'' című elbeszélő költeményéből daljáték, bábelőadás, rajzfilm és rockopera is készült. Legismertebb költeménye a ''Nemzeti dal'', amely az 1848. március 15-i forradalom máig ható üzenete és a magyar hazafias költészet kiemelkedő alkotása. Emlékét Magyarországon és a Kárpát-medence magyarlakta helységeiben több múzeum és emlékház, valamint számtalan utcanév, szobor és emléktábla őrzi.

}} Információk a Wikipedia alapján
1 - 20 megjelenítése a 170 találatból, Keresési idő : 0.03s Szűkített eredmények
  1. 1
    Online elérés
    Cikk
  2. 2
    Online elérés
    Cikk
  3. 3
    Online elérés
    Könyv része
  4. 4
    Online elérés
    Cikk
  5. 5
    Online elérés
    Cikk
  6. 6
    Online elérés
    Cikk
  7. 7
    Online elérés
    Cikk
  8. 8
    Online elérés
    Cikk
  9. 9
    Online elérés
    Cikk
  10. 10
    Online elérés
    Cikk
  11. 11
    Online elérés
    Cikk
  12. 12
    Online elérés
    Cikk
  13. 13
    Online elérés
    Cikk
  14. 14
    Online elérés
    Cikk
  15. 15
    Online elérés
    Cikk
  16. 16
    Online elérés
    Cikk
  17. 17
    Online elérés
    Cikk
  18. 18
    Online elérés
    Cikk
  19. 19
    Online elérés
    Cikk
  20. 20
    Online elérés
    Cikk