Orbán Viktor

| születési hely = Székesfehérvár | szülei = | szakma = | tisztség = - | iskolái = | kitüntetései = lásd díjak, elismerések szakasz | aláírás = Accession Treaty 2011 Viktor Orbán signature.svg | weboldal = www.miniszterelnok.hu/ | IMDb = nm1476808 | PORT.hu = 304642 | Facebook = orbanviktor | parlament.hu = o320 | alsablon = |főnöke neve = |főnöke tisztsége = Köztársasági elnök |előd = Bajnai Gordon |utód = }} |főnöke tisztsége = Köztársasági elnök |előd = Horn Gyula |utód = Medgyessy Péter }}}} }}

Orbán Viktor (Székesfehérvár, Magyarország, 1963. május 31. –), magyar jogász, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke és politikusa, Magyarország miniszterelnöke 1998 és 2002 között, valamint 2010-től napjainkig. Ő a leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnök az Európai Unióban.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult jogot, majd többedmagával megalapították a Fiatal Demokraták Szövetségét. Országos ismertséget a rendszerváltáskor, Nagy Imre és társainak újratemetésén elmondott beszédével szerzett. 1990-ben, az első szabad választáskor bekerült az Országgyűlésbe, amelynek azóta is tagja. Az 1998-as választással az ország miniszterelnöke lett. Az első Orbán-kormány alatt csökkent az infláció és az államadósság, az ország pedig csatlakozott a NATO-hoz. Koalíciós kormánya a felhalmozódott elégedetlenség miatt azonban 2002-ben megbukott és pártjával ellenzékbe kényszerült, amelynek 2002 és 2010 között a vezetője volt. A 2010-es választásokat újra megnyerte és a parlamentben kétharmados többséget szerzett. Második miniszterelnökségének kezdetén fogadták el a sokat vitatott új alaptörvényt, továbbá számos kritika érte politikáját a migrációs válsággal, a „lex CEU” törvénymódosítással, valamint a koronavírus-járvány magyarországi kezelésével kapcsolatban is. Miután többször is, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben is újraválasztották, ő vált a leghosszabb ideig hivatalban lévő magyar miniszterelnökké.

1993 és 2000 között, illetve 2003 óta pártja elnöke. 1992 és 2000 között a Liberális Internacionálé, 2002-től 2012-ig az Európai Néppárt, 2001-től a Kereszténydemokrata Internacionálé egyik alelnöke, 2024. július 1-től fél évig pedig az Európai Unió soros elnökségét vezeti.

2010-es miniszterelnökké választása óta számos nyugati és hazai, kormánytól független vezető médium gyakran autokrataként vagy (populista) diktátorként jellemzi. Azóta, a kétharmados többségben lévő rendszere alatt élesen bírálták politikáját belföldön és külföldön egyaránt. A választási rendszer megváltoztatása és a civil szervezetek jogköreinek csorbítása, a sajtó- és médiaszabadság megnyirbálása a magyar demokráciaindex visszaeséséhez vezetett. Saját elmondása alapján ő egy „illiberális államot épít”, a keleti nyitás politikáját követve szorosabb kapcsolatokat kiépítve többek között Törökországgal, és az EU-rivális Oroszországgal és Kínával. Politikáját a jobboldali populizmus, az euroszkepticizmus jellemzi, emellett vádolják autoritarizmussal, nepotizmussal, korrupcióval, a jogállam aláásásával. Az EP 2022-ben kimondta, hogy az irányítása alatt levő ország már nem teljes értékű demokrácia, hanem egy választási autokrácia hibrid rezsimje.

Támogatójának és szövetségesének számít Donald Trump korábbi amerikai elnök, Robert Fico szlovák miniszterelnök, Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök és Marine Le Pen francia szélsőjobboldali politikus is. A demokráciaellenessége, populizmusa, szélsőjobboldali megnyilvánulásai és oroszbarátsága miatt a bírálói között van többek között Ursula von der Leyen EU-s bizottsági elnök, Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Manfred Weber Néppárti elnök, Petr Pavel cseh elnök, a svéd kormány, Kaja Kallas észt miniszterelnök, az amerikai demokraták, de a republikánusok közül is többen. Információk a Wikipedia alapján