Lechner Ödön

}} [[Fájl:Lechner Ödön szobor.jpg|jobbra|260px|bélyegkép|Lechner Ödön szobra az Iparművészeti Múzeum előtt; Farkas Béla alkotása, e szobrot a kortársak Papszinak becézték, hisz magának Lechnernek is ez volt a barátai által adott beceneve]]

Lechner Ödön (Pest, 1845. augusztus 27. – Budapest, Terézváros, 1914. június 10.) építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője, királyi tanácsos, a Ferenc József-rend lovagja. A magyar építészet kimagasló egyénisége.

Bátyja Lechner Gyula festőművész, öccse dr. Lechner Károly orvos, fia ifj. Lechner Ödön (Lechner János Ödön) festőművész, unokaöccse Kismarty-Lechner Jenő építész.

Sajátosan magyar, mégis egyetemes jellegű formanyelve a nyugati, a keleti és a magyar népi művészetből egyaránt merít, ugyanakkor azok teljesen egyedi ötvözetét adja.

A szakmai közvélekedés öt főművének a kőbányai Szent László-templomot, a kecskeméti Városházát, a budapesti Iparművészeti Múzeumot, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet épületét és a Postatakarékpénztárat tekinti; ezek az UNESCO világörökségi jelöltlistáján is szerepelnek. Mindezen épületeinek mindegyikét keleties, színes ornamentika, mégis fegyelmezett szerkezet jellemzi.

Áttekinthető épületszerkezeteivel, festői tércsoportosításával, anyaghasználati és szerkezeti újításaival a progresszív építészeti törekvések nemzetközi rangú képviselője volt, aki a magyar népművészet formavilágát nemcsak meghonosította, de alkotó módon tovább is fejlesztette. Információk a Wikipedia alapján