Eötvös Károly

| házastárs = | párt =Deák-párt
(1872-1875)
pártonkívüli
(1875-1878)
Függetlenségi (és 48-as) Párt
(1878-1893)
Függetlenségi Néppárt
(1893-1895)
Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
(1895-1899)
pártonkívüli
(1899-1904)
Új Párt
(1904-1906)
pártonkívüli
(1906-1910)
Nemzeti Munkapárt
(1910-1916) | választókerület =Veszprém
(1872-1875;1878-1884)
Nagykőrös
(1887-1906) | foglalkozás =ügyvéd, politikus | lábjegyzet = }}

''Ráczkevi'' Eötvös Károly (Mezőszentgyörgy, 1842. március 11. – Budapest, 1916. április 13.) politikus, ügyvéd, író, publicista, országgyűlési képviselő, „a Vajda”. Korának egyik legnevesebb ügyvédje és legismertebb közéleti személyisége, az 1883-as tiszaeszlári vérvád perében a vádlottak védője, majd a per történetéről szóló könyv szerzője. A vérvád-pert követően a nemzetközileg legismertebb magyar személy. A pesti társasági-szellemi életben „a Vajda”-ként emlegették, aki évtizedeken át az Abbázia kávéházban tartott fenn nagy tekintélyű törzsasztalt. Ügyvédi és politikai karrierje után fontos könyvek szerzője.

„A kávéházi örök csevegő a nyolcvanas évektől az első világháború kitöréséig, tehát vagy harminc éven át országos intézmény, egymagában politikai tényező, az országnak alighanem legtekintélyesebb és legkeresettebb ügyvédje volt, egy időben minden magyarok legvilághíresebbike, akiről az volt a nemzetközi közvélemény, hogy az emberiség egyik legbecsületesebb és legbátrabb férfia.” Információk a Wikipedia alapján